Bérmunka és tőke

Előszó

A Bérmunka és Tőke Marx közgazdasági munkái közül egyike a legnépszerűbbeknek és legkönnyebben érthetőknek. Népszerű stilusban és egyszerű példákkal mutat rá a bérmunka és tőke viszonyára, a munkabér és az ár tényezőire.
Ez a kis tanulmány eredetileg előadás volt. Marx 1847-ben tartotta Brüsszelben, az ottani német munkásoknak az egyesületében. Később 1849 tavaszán, amikor mind sűrgetőbbé vált német földön is a közgazdasági problémák tisztázása, ezt a régi előadását vette elő Marx és folytatásokban kezdte közölni az Uj Rajnai Ujság-ban (Neue Rheinicsche Zeitunk), 1849 április 4-től kezdve. A közléseket azonban be sem fejezhette a politikai események következtében s így a tanulmány maga csonka maradt. A forradalmi hullámot az ellenforradalmi erők előretörése megtörte s az osztrák abszolutizmus, cári zsarnokság és porosz reakció felülkerekedett. Ennek következménye volt marxék lapjának, az Uj Rajnai Ujság-nak betiltása is.
Aki ebből a tanulmányból a marxi közgazdaságtan lényegét megismerni véli, az csalódni fog. A marxi műnek csak egy kis részét képezi - bár egyikét a legfontosabbaknak - a bérmunka és tőke viszonyának a kérdése. A figyelmes olvasó és kutató részéről ezt az olvasmányt követniök kell a többi Marx és Engels Írásoknak. Annál is inkább, mert ez a tanulmány még nem a kiforrott és az eszméket véglegesen tisztázó Marxnak, hanem az 1847-ben még szellemi forrásban lévő Marxnak a tanulmánya. A tiszta marxi mű kezdete aközgazdaságtan területén a "Politikai gazdaságtan bírálata" című munkájával kezdődik, amelynek első kötete csak 1859-ben hagyta el a sajtót. Vissza