Előszó | 5 |
Előzetes megjegyzések | 14 |
A kutatási terület és a kutatási téma indoklása | 14 |
A munka módszertanáról és felépítéséről | 18 |
Marx útja a politikai gazdaságtanhoz | |
Marx közgazdasági nézeteinek kialakulása és fejlődése a közgazdasági tanulmányok megkezdésétől "A német ideológia" című mű megírásáig (1843-1846) | 27 |
Marx útja a politikai gazdaságtanhoz | 27 |
Marx gyermekkora és kora ifjúsága | 28 |
Marx kacérkodása az objektív idealizmussal és részvétele az ifjúhegeliánus mozgalomban | 31 |
Marx tevékenysége a "Rheinische Zeitung"-ban, a gazdaság társadalmi jelentőségének felismerése | 37 |
Marx áttérése a filozófiai materializmusra | 53 |
Hogyan függ össze Marxnak a filozófiai materializmus felé fordulása, a kommunizmusra való áttérése és közgazdasági tanulmányainak kezdete? | 63 |
Marx közgazdasági tanulmányainak kezdete | |
A közgazdasági felfogás kialakulása az 1844-es kivonatfüzetekben | 77 |
Engels "A nemzetgazdaságtan bírálatának vázlata" c. műve és jelentősége Marx közgazdasági nézeteinek kialakulása szempontjából | 78 |
Marx közgazdasági tanulmányainak kezdete | 96 |
Ricardo munkaérték-elméletének marxi bírálata az 1844-es kivonatfüzetekben | 103 |
Hogyan alapozta meg Marx a munka elidegenedésének elméletét az 1844-es kivonatfüzetekben | 116 |
Az első közgazdasági tanulmányok nyomán szerzett felismerések továbbfejlesztése és általánosítása a "Gazdasági-filozófiai kéziratok"-ban | 139 |
Bérmunka és munkabér | 143 |
Tőke és profit | 152 |
Földtulajdon és földjáradék | 158 |
Összefoglalás | 166 |
Az elidegenedett munka | 171 |
A "Gazdasági-filozófiai kéziratok"-ban használt "absztrakt munka" fogalom tartalma | 191 |
A dialektikus és a történelmi materializmus alapjainak lerakása és a munkaértékelmélet felé fordulás "A szent család"-ban és "A német ideológiá"-ban | 194 |
Marx új felfogása a közgazdasági kategóriákról és a politikai gazdaságtannal kapcsolatos állásfoglalása | 198 |
Marx értékfelfogása "A szent család"-ban | 200 |
A közgazdasági tanulmányok elmélyülése "A szent család" és "A német ideológia" megírása közötti időben | 204 |
A történelmi materializmus kidolgozása és a munkaérték-elmélet elismerése | 207 |
A világnézeti és a közgazdasági nézetek kidolgozásának összefüggése Marxnál a nagyvenes évek derekán. Lezárul marx közgazdasági felfogásának első fejlődési szakasza | 214 |
Marx közgazdasági nézeteinek fejlődése az 1846 és 1849 közötti években | 219 |
A Ricardo-féle munkaérték-elmélet elismerése és annak alkalmazása Marx által "A filozófia nyomorúságá"-ban | 219 |
"A német ideologiá"-tól a "A filozófia nyomorúságá"-ig | 219 |
Hogyan alapozta meg Marx a politikai gazdaságtan módszerét Proudhon elleni polémiájában? | 223 |
Marx értékelméleti nézeteinek fejlődése Proudhon értékelméletével folytatott vitájában | 234 |
"A filozófia nyomorúságá"-ban Proudhon értékelmélete ellen folytatott polémiától az értékfelfogás pozitív kifejétéséig a "Bérmunka és tőké"-ben | 258 |
Marx sokoldalú tevékenysége a tudományos kommunizmus éa a forradalmi proletrámozgalom összekapcsolása terén | 259 |
A "Bérmunka és tőke" témájával foglalkozó előadások és cikkek feladata és tartalma | 261 |
Áru, csereérték, ár | 264 |
Piaci ár és "termelési költségek" | 266 |
Mi a különbség az értéknek a "termelési költségek" révén való marxi és ricardói meghatározása között? | 272 |
Az értéktöbblet-elmélet első kezdetei | 277 |
Hogyan dolgozta ki Marx az ötvenes években az értékelméletnek és a politikai gazdaságtan alapjainak legfontosabb részleteit? | 280 |
Marx elméleti-közgazdaságtani tanulmányai az ötvenes évek elején | 280 |
A közgazdasági tanulmányok újrakezdése | 281 |
Marx polémiája a Ricardo-féle értékelmélettel | 284 |
Egy átfogó közgazdasági mű megírásának marxi terve | 289 |
"A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai" című mű kidolgozása | 291 |
"A politikai gazdaságtan tárgyának és módszerének kifejtése Marx "Bevezetés >>A politikai gazdaságtan bírálatához<<" című munkájában | 293 |
Marx tervezett közgazdaságtani művéne felépítése és szerkezete | 298 |
"A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai" című munka tartalma és formája | 300 |
A marxi értékelmélet megalapozása "A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai"-ban | 302 |
A kispolgári szocialista pénzillúziók és értékfelfogások bírálata | 303 |
Az érték és ár közötti különbség mennyiségi elemzése | 304 |
Az érték és az ár közötti különbség minőségi elemzése | 309 |
Az áru elemzése. Az áru kettős jellegének és belső ellentmondásának feltárása | 316 |
Az áru fétisjellegének feltárása és az árufetisizmus elméletének megalapozása | 326 |
Az árutermelő munka kettős jellegének feltárása | 337 |
A közgazdasági elmélet egészének forradalmasítása "A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai"-ban kidolgozott értékelmélet alapján | 351 |
A "munkaképesség"-áru. A munkaképesség értéke és használati értéke | 352 |
A tőke termelési folyamatának mint az "egyszerű termelési folyamat" és az "értékelési folyamat" egységének az elemzése. Használati érték képzése, értékátvitel és őj érték képzése | 357 |
A tőke felosztása "állandó" és "változó" tőkére. A tőke értékalkotó részeinek aránya | 361 |
Az értéktöbblet termelése és elsajátítása. Az értéktöbbletráta ésa profitráta meghatározásában érvényesülő eltérő törvények kidolgozása | 364 |
Az általános (átlag-) profitráta kialakulása és az értékek átalakulása termelési árakká | 366 |
Utószó | 373 |
Irodalomjegyzék | 379 |