Előszó
Marx és Engels válogatott tanulmányainak ez a második magyarnyelvű gyűjteménye 1947-ben jelenik meg, éppen száz esztendővel a marxizmus, a tudományos szocializmus keletkezése után. Az első és eddig...
Tovább
Előszó
Marx és Engels válogatott tanulmányainak ez a második magyarnyelvű gyűjteménye 1947-ben jelenik meg, éppen száz esztendővel a marxizmus, a tudományos szocializmus keletkezése után. Az első és eddig egyetlen hasonló gyűjteményt - Marx és Engels válogatott műveit - 1904 dec. 20-án kelt előszóval bocsátotta útjára a tudományos szocializmus legnagyobb, legmélyebb, legeredetibb magyar képviselője, Szabó Ervin. Csaknem öt esztendővel később, 1909 augusztus 14-én íródott a második kötet előszava. A tervezett harmadik kötet pedig sohasem jelent meg. Ám a két kötet összeállítására, a tanulmányok lefordítására, bevezetésére és megírására a legkiválóbb magyar szocialistákat mozgósította Szabó Ervin, a szerkesztő. Garami Ernő, Szabados Zsigmond s mások munkáját foglalja össze a gyűjtemény, amelynek megelenése persze éppen olyan kevéssé véletlenül esik a század első évtizedére, amilyen kevéssé véletlen az, hogy a tudományos szocializmusnak egymástól elválaszthatatlan elmélete is, gyakorlata is az 1848-as, Európát megrázó hatalmas forradalmi hullámból született meg. Ez utóbbi összefüggésről a századik évforduló kapcsán lesz még néhány szavunk. Az előbbivel, az első magyarnyelvű Marx-Engels-válogatottal kapcsolatban most csak annyit, hogy a magyar munkásosztály a század első évtizedében vált döntő súlyú tényezőjévé a magyar társadalomnak. És aligha túlzás ma megállapítani, hogy az első kilencszázas évek roppant szervező és nevelő munkája nélkül nincs választójogi küzdelem Magyarországon, nincs háborúellenes erő a háború alatt, nincs vezető- és irányítórétege a két magyar forradalomnak - s nincs a nagyedszázados ellenforradalom rettenetes súlya alatt is a szocializmushoz hű maradó, sőt mind keményebbre edződő forradalmi proletáriátus -, nincs vezetőrétege és biztos támasza a magyar demokráciának. Dátumokban beszélve: 1904-ben minden mélyebbre látó szocialista tudta, hogy a kapitalizmus új korszaka kezdődik: az imperializmus, hogy vége a nyugodt, csaknem zavartalan fejlődésnek, amely - az 1871. évi párizsi kommün ragyogó, de izolált példájától eltekintve - 1850 óta megszakítás nélkül tartott Európában. Új háborúk és polgárháborúk felé tart a világ, amelyekben akár akarja, akár nem, a modern munkásosztály lesz a főszereplő. És valóban: 1905-ben a reformistává torzuló szocialista munkásmozgalom is váratlan irányból, kelet felől, a cári Oroszországból figyelmezteti a munkásosztályt arra, hogy nemcsak a kapitalizmusnak, a munkásmozgalomnak is új történelmi fejezete kezdődik. Nem véletlen hát, hogy 1904-ben jelenik meg a magyarnyelvű Marx-Engels-válogatott első kötete. Enélkül nem lett volna 1912 május 23, sem 1918 januári sztrájk, sem 1918 október 30, sem 1919 március 21, sem 1930 szeptember 1, sem 1945 január-február...
Vissza