A magyar kiadás előszava | |
Bevezetés | |
A kultúra történetének materialista felfogása | |
A történelmi materializmus | 3 |
Engels a marxizmus vulgarizálásáról | 7 |
Osztályviszonyok | 12 |
Osztályideológia | 15 |
A társadalmi osztály és irodalmi képviselői | 20 |
A szociológiai sematizmus bírálata | 20 |
A történelmi hagyomány és ellentmondásai | 26 |
A különféle kultúrformák egyenlőtlen fejlődéséről (Tudomány, technika, művészet) | 29 |
A művészet az osztálytársadalomban | |
A művészet keletkezése | 35 |
A művészi érzék történelmi fejlődése | 35 |
A munka szerepe a művészet keletkezési folyamatában | 38 |
Művészi alkotómunka és esztétikai észlelés | 38 |
Társadalmi munkamegosztás | 40 |
Munkamegosztás és társadalmi tudat | 40 |
A munkamegosztás elnyomorító hatása. A manufaktúra | 43 |
Szellemi és fizikai munka a kapitalista társadalomban | 44 |
A munka külsővé-idegenné válása és a munkás helyzete a kapitalista társadalomban | 44 |
A pénz | 55 |
A mennyiség uralma a minőség fölött | 55 |
A pénz - a gazdaság személytelen formája | 56 |
A pénz "visszájára fordító" hatalma | 59 |
A gazdaság esztétikai formája. Arany és ezüst | 64 |
A kapitalizmus és az ókor társadalom | 66 |
Az ókori világ és a tőkés felhalmozás | 66 |
A munkamegosztás felfogása a kapitalizmusban és az ókorban | 67 |
Az ókori rabszolgaság és a kapitalista profithajsza | 70 |
A kapitalizmus és a feudális társadalom | 73 |
A feudális-patriarchális kötelékek felbomlása és a készpénz uralma | 73 |
A feudális és a tőkés tulajdon | 76 |
A művészet a tőkés társadalomban | 81 |
A művészet és a polgári termelési mód | 81 |
A művész munkája a tőkés társadalomban | 85 |
A polgári civilizáció ellentmondásai | 89 |
"Elidegülés" | 89 |
Szabadság és rabszolgaság a polgári társadalomban | 90 |
A kapitalizmus és a gép | 90 |
A középkori kézművesség és a tőkés bérmunka | 91 |
A pénz, a konkurencia és a világkultúra | 93 |
A haladás és a patriarchális korlátok | 95 |
A patriarchális korlátok lerombolása. India | 101 |
A polgári civilizáció és a bűnözés | 105 |
A társadalmi fejlődés három lépcsőfoka | 107 |
A munkásosztály történelmi küldetése | 113 |
A proletáriátus és a gazdaság | 113 |
A munkásosztály és a társadalmi haladás | 118 |
A munkásosztály és a kultúra | 120 |
A proletáriátus és az irodalom | 124 |
A kommunizmus és a művészi alkotómunka | |
A szocialista humanizmus | 129 |
A magántulajdon megszüntetése és az emberiség szellemi fejlődése | 129 |
A magántulajdon megszüntetése és az egyéniség szabadsága | 131 |
Az egyenlősítő kommunizmus bírálata | 134 |
A művészet a kommunista társadalomban | 136 |
Aszkézis és élvezet | 141 |
Az egyéni öntevékenység és a humanizmus | 146 |
A munka hatása és az ember testi és szellemi erőinek játéka | 151 |
A szabadság birodalma és az anyagi munka | 152 |
Az irodalom és a művészet történetének kérdéseiről | |
A művészi alkotómunka általános kérdései | 157 |
Realizmus | 157 |
A tragédia és a komédia problémája | 164 |
A tévedés szerepe az antik tragédiában | 165 |
A forradalmi tragédia problémája. Marx és Engels leválváltása Lassalle-lal a "Franz von Sickingen" c. drámáról | 166 |
Különfélék | 215 |
Az anyag szerepe a művészetben | 215 |
A gondolat és a nyelv | 215 |
Oktatás és nyelvi képzés | 216 |
Az irodalmi stílus jelentőségéről | 218 |
Az irodalmi vitáról | 219 |
A fordításról | 220 |
Hegel "Esztétika"-járól | 221 |
Az ókori világ | 222 |
A keleti népek művészete és irodalma | 222 |
A legrégibb görög társadalom és tükröződése Homérosz költeményeiben | 228 |
Az őskommunizmus felbomlása. Aiszkülosz és a görög tragédia | 233 |
A nő helyzete Görögországban az ókori irodalom tanúsága szerint | 236 |
Antik rabszolgaság és világkultúra | 239 |
Hegel a régi Görögországról | 242 |
A görög filozófia költői ideálja | 242 |
A görög plasztika | 243 |
A görög felvilágosodás | 245 |
Prométheusz alakja | 246 |
Római irodalom. Horatius | 246 |
Lucretius Carus | 247 |
Lukianosz | 249 |
A Bibliáról | 249 |
A középkor és a renaissance | 257 |
A tudomány történetéből | 257 |
Egyéni szerelem az ókori és középkori irodalomban | 258 |
Richard Wagner és a német népi eposz | 260 |
Az ír népdalról | 261 |
Az ősi Írország | 263 |
A korai középkor dán költészete | 282 |
A lovagi líra | 284 |
A délfrancia kora-renaissance | 285 |
A renaissance | 286 |
Az itáliai kultúra Dantétól Garibaldiig | 288 |
Dante | 289 |
Tizian | 290 |
Calderón | 291 |
Cervantes | 291 |
Shakespeare | 293 |
A XVII. század | 295 |
Burton | 295 |
La Rochefoucauld | 295 |
A felvilágosodás százada | 297 |
A felvilágosodás korszakának történeti szerepe | 297 |
A francia felvilágosítók ideáljai | 299 |
Daniel Defoe: "Robinson Crusoe" | 299 |
Diderot: "Le neveu de Rameau" | 302 |
Rousseau | 303 |
Lessing és a német nyelv | 305 |
Klopstock | 305 |
Giambattista Vico | 307 |
Salamon Gessner | 308 |
Reakciós naturalizmus a XVIII. század társadalmi gondolkodásában | 309 |
A romantika | 311 |
A felvilágosodástól a romantikáig | 311 |
A feudális szocializmus | 312 |
A kispolgári szocializmus | 313 |
A kispolgár magatartása | 314 |
Chateaubriand | 315 |
Jean Paul | 320 |
Jakob Grimm | 321 |
Walter Scott | 321 |
Shelley és Byron | 322 |
Thomas Carlyle | 322 |
Lamartine | 339 |
Victor Hugo | 342 |
Eugéne Sue és a társadalmi regény | 343 |
A klasszikus realizmus a XVIII. század végén és a XIX. század elején | 344 |
Németország Goethe és Schiller idejében | 344 |
Goethe | 345 |
Schiller idealizmusa | 368 |
Balzac | 369 |
Angol realisták a XIX. században | 370 |
Az orosz irodalom | 371 |
Az orosz nyelv | 371 |
Az "Igor-ének" | 372 |
Gyerzavin | 374 |
Puskin | 374 |
Csernisevszkij, Dobroljubov és Flerovszkij | 376 |
A politikai népdal | 382 |
Tidmann úr | 382 |
A múlt forradalmi költészetéből | 384 |
A chartista költészet | 385 |
"A talűcspl dala" | 387 |
A munkásmozgalom hősei | 388 |
A német filiszter versben és prózában | |
Németország története a reformáció óta | 391 |
A grobiánus irodalom | 393 |
A német kispolgár nacionalizmusa | 398 |
A szentimentális költészet | 401 |
A berlini filiszter | 402 |
Az "Ifjú Németország"-ról | 403 |
A német "igazi" szocializmus | 405 |
Az "igazi szocializmus" költészete | 407 |
Német szocializmus versben és prózában | 434 |
Adalékok Krl Grün úr jellemzéséhez | 452 |
G. Fr. Daumer "Die Religion des neuen Weltalters" c. könyvéről | 455 |
A hivatalos német közélet a XIX. század második felében. Gustav Freytag | 462 |
A német regény a XIX. század második felében | 463 |
Hoffmann von Fallersleben | 464 |
I. Vilmos irodalmárai | 465 |
Eugéne Sue "Párizs rejtelmei" c. regényének bírálata | |
A "kritikai kritika" mint kilométer vagy a "kritikai kritika" mint Szeliga úr | 469 |
A "kritikai kritika" világjárása és megdicsőülése vagy a "kritikai kritika" mint Rudolf, Geroldstein hercege | 496 |
Kinkel és társai | |
Gottfried Kinkel | 553 |
Schramm, Sturve és Ruge | 570 |
Kortárs költők | |
Heinrich Heine | 583 |
Georg Herwegh | 593 |
Ferdinand Freiligrath | 595 |
Georg Ludwig Weerth | 637 |
Karl Siebel | 645 |
Függelék | |
Marx ifjúkori írásaiból és leveleiből | 649 |
Marx levele apjához | 649 |
Ifjúkori epigrammák Pustkuchenról | 655 |
A stílusról | 658 |
Sajtószabadság | 661 |
Vallás kultúra | 670 |
Engels ifjúkori írásaiból és leveleiből | 671 |
Engels saját költői kísérleteiről | 671 |
Megjegyzések az irodalmi stílusról | 671 |
A XIX. század első felének német irodalma | 673 |
Schiller és Geothe | 677 |
Ernst Moritz Arndt | 678 |
Immerman: "Emlékiratok" | 680 |
Platen | 689 |
Ludwig Börne, Karl Beck, Karl Gutzkow | 691 |
Karl Beck | 693 |
Alexander Jung és az "Ifjú Németország" | 699 |
A wuppertali irodalom | 709 |
Fejlődés és visszafejlődés | 716 |
Tájak | 721 |
Német népkönyvek | 731 |
A Siegfried-legenda és a német forradalmi mozgalom | 740 |
Emlékezések Marxról | 742 |
Eleanor Marx-Aveling emlékezéseiből | 742 |
Lafargue emlékezéseiből | 744 |
Liebknecht emlékezéseiből | 747 |
Kérdések és feleletek | 748 |
Jegyzetek | 753 |
Mutató | 793 |
A Marx-Engels-szemelvények időrendi mutatója | 877 |