1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Martonfalvay Imre deák emlékirata

Kezdődik Szécsényben, Vas vármegyében, végződik Pápán, 1585. november 29-én

Szerző
Pápa
Kiadó: Jókai Mór Városi Könyvtár
Kiadás helye: Pápa
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 64 oldal
Sorozatcím: Jókai Reprint
Kötetszám: 12
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN: 963-03-9724-2
Megjegyzés: Megjelent a magyar államalapítás alkalmából. Reprint.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"A Történelmi Társulat közlönyében, a Századok első évi folyamatának 47 - 53 lapjain ismertettem Martonfalvay Imre deák emlékiratát, melyet a dunántúli történetkedvelők... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

"A Történelmi Társulat közlönyében, a Századok első évi folyamatának 47 - 53 lapjain ismertettem Martonfalvay Imre deák emlékiratát, melyet a dunántúli történetkedvelők 1866-diki kirándulása alkalmával Sitkén, Vas vármegyében, Felső-büki Nagy Sándor ur családi levéltárában feltalálni szerencsések valánk.
Érintettem azon helyen szerzőnk családi viszonyait, előadtam, hogy mily hivatalokat viselt, naplóját mikor írta, s hogy a Vas vármegyei Martonfalváról, vagy mai kiejtés szerint Martonfáról, származott. Jeleztem Nagy Iván tévedéset, ki M. O. családairól írt munkája VII. köt. 351. l. azt állítja, hogy Imre deák már 1494-ben életben volt, mert szerzőnk emlékirata kezdetén maga mondja, hogy 65 évig szolgált és hogy ifjucska volt, midőn Somogyvárott a számtartói tisztséget elnyerte, tehát ekkor legfölebb 20 éves lehetett, amiből következtethető, hogy naplóját 1585-ben fejezvén be, csak az 1520-ik év körül kezdhette meg szolgálatát." Vissza

Fülszöveg

Martonfalvay Imre kézirata háromszáz évig lappangott: 1866-ban lelt rá Horváth Elek, felsőbüki Nagy Sándor sitkei családi levéltárában egy 15 oldalas naplótöredékkel együtt. Szopori Nagy Imre számolt be először a kézirat létezéséről 1867-ben a Századok hasábjain (47-53. p.) Ugyancsak ő tette közzé 1881-ben a teljes szöveget és a naplótöredéket is mai helyesírással átírva a Monumenta Hungáriae Historica sorozat „Scriptores" (írók) XXXI. kötetében (125-184. p.) Szopori Nagy Imre bevezetője és a történeti eseményekhez fűzött részletes jegyzetei adják mindmáig a legtöbb információt Martonfalvayról és kéziratáról. Helyesbíti a Martonfalvaycsalád Nagy Iván adta leszármazási tábláját, s ebből kiderül, hogy a Vas megyei Martonfalváról (ma Martonfa) származik; a családot már 1440-ben említik. Szopori Nagy állapítja meg, hogy az emlékirat az 1528 és 1585 közötti eseményeket rögzíti és azt is, hogy Martonfalvay igen magas kort érhetett meg, mert egy 1591-ben kelt levél még Török István... Tovább

Fülszöveg

Martonfalvay Imre kézirata háromszáz évig lappangott: 1866-ban lelt rá Horváth Elek, felsőbüki Nagy Sándor sitkei családi levéltárában egy 15 oldalas naplótöredékkel együtt. Szopori Nagy Imre számolt be először a kézirat létezéséről 1867-ben a Századok hasábjain (47-53. p.) Ugyancsak ő tette közzé 1881-ben a teljes szöveget és a naplótöredéket is mai helyesírással átírva a Monumenta Hungáriae Historica sorozat „Scriptores" (írók) XXXI. kötetében (125-184. p.) Szopori Nagy Imre bevezetője és a történeti eseményekhez fűzött részletes jegyzetei adják mindmáig a legtöbb információt Martonfalvayról és kéziratáról. Helyesbíti a Martonfalvaycsalád Nagy Iván adta leszármazási tábláját, s ebből kiderül, hogy a Vas megyei Martonfalváról (ma Martonfa) származik; a családot már 1440-ben említik. Szopori Nagy állapítja meg, hogy az emlékirat az 1528 és 1585 közötti eseményeket rögzíti és azt is, hogy Martonfalvay igen magas kort érhetett meg, mert egy 1591-ben kelt levél még Török István „primarius familiaris"-ának említi. A mű második kiadása (a naplójegyzetek nélkül) 1982-ben jelent meg a „Magyar Emlékírók XVI-XVIIL század" című sorozatban. A harmadik kiadást a Magyar Nyelv-tudományi Társaság jelentette meg „A magyar nyelvtörténet forrásai" című sorozatában (1986). Ez a kéziratot nyelvészeti szempontból vizsgálta, az eredeti betűhív (és éppen ezért laikusok számára nehezen olvasható és értelmezhető) átiratában. Azzal, hogy a modern helyesírással írt, de az összes jegyzetet tartalmazó emlékiratot Szopori Nagy Imre olvasatában közreadjuk, az a célunk, hogy mindenki számára hozzáférhetővé tegyük ezt az igen értékes és a XVI. századi Pápa városáról, a korabeli emberi és társadalmi viszonyokról érzékletes képet rajzoló dokumentumot. Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem