A sumir kultúra története

Előszó

Az őstörténeti kutatások eredménye az emberiség közös kincse. Az egyes országok népük eredetét, hazájuk történetét tisztázó, nemzetük önérzetét ébrentartó, tudományos kutatásokra komoly összegeket áldoznak.
A honfoglaló magyarok nyelve kimutathatóan a szkita nyelv volt, miként a szumirnak elnevezett ősi nyelvvé is. A magyar és a sumir a szóalkotásban, a nyelv szerkezetében és a logikájában olyan hasonló, hogy bátran hihetjük, a nyelv mellett a sumir örökség másik részét, a méltóságteljes élet titkát, a fény titkát is magukkal hozták. „Ebben rejlik az élet értelme, a szabadság, az igazság, a becsület kultusza, a szépség, a természetszeretet, az egymás iránti emberség és a humor mosolya." Sok tudós, mint Friedrich Delitzsch, Fritz Hőmmel, Francois Lenormant, Jules Oppert, George Rawlinson... egymástól függetlenül állapították meg a sumirok és a magyarok közti kulturmorfológiai megegyezést. A külföldön élt és élő magyar tudósok, mint Badiny Jós Ferenc, Bobula Ida, Götz László, Padányi Viktor, Endrey Antal... felvilágosításaikkal és forrásmunkáikkal hívták fel az itthoniak figyelmét a magyar nép eredetére és hovatartozására, mert nem mindegy, hogy népünk „eredete a nagy múlttal büszkélkedő, magas fokú kultúrával és civilizációval bíró népekből vezettetik-e le, vagy csak egy elvadult, csőcseléknek, barbár betolakodónak mondott etnikumot tudhat maga előtt".
Magyarországon a régiek: Torma Zsófia, Ferenczy Gyula, Nagy Géza, Somogyi Ede, Varga Zsigmond és a maiak: Bakay Kornél, Gyárfás Ágnes, Imre Kálmán, Makkay János, László Gyula, Pap Gábor és még sokan mások - vállalva a „hivatalos tudós-körök" lenézését, gúnyolódását - , nem átallottak hirdetni, hogy többezer évnyi távolság ellenére, a sumir és a magyar nép között rendkívül szoros a kulturális kapcsolat. Ennek eredménye, hogy minden hivatalos, állami támogatás nélkül, prof. Badiny Jós Ferenc, a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem professzora megalapította, dr. Gyárfás Ágnes, a Miskolci Bölcsész A Egyesület elnökasszonya létrehozta a régóta áhított „Ókori Közel-Keleti és Sumerológiai Tanszék"-et. A sumir nyelv- és irodalom tanítását elősegítő, ezen összefoglaló munka főleg Badiny Jós Ferenc, Varga Zsigmond és Bobula Ida műveire, a német, a cseh és az orosz nyelven hozzáférhető forrásokra épül. A múltszázadi, ún. „ugor-török háború"-nak nevezett nyelvészeti vitával, a mezopotámiai ásatásokkal és az ékírás megfejtésével kezdődik, majd röviden megemlítették Sumir földrajzi elhelyezkedése, történelme, a sumir nép kultúrájának utóélete és a vallása. Vissza