A magyar folklór

Előszó

A magyar folklór jelenségeit összefoglaló módon bemutató tankönyvünk nemcsak egyetemi oktatásunk újdonsága, hanem a magyar, sőt bizonyos fokig a nemzetközi folklorisztikának is. Jóllehet a folklorisztika fiatal tudomány, első képviselői a múlt században fejtették ki elgondolásaikat, mégis hagyománya van már az egyetemi folklóroktatásnak. Német, orosz, angol és más egyetemeken már a múlt században elhangoztak folkorisztikai előadások, ezek több esetben könyv alakban is megjelentek. Nálunk legelőször valószínűleg Erdélyi Jánosnak az 1860-as években a sárospataki református főiskolán tartott magyar irodalmi előadásai foglalkoztak a népköltészettel. A pesti egyetemen Toldi Ferenc iroddalomtörténeti tanulmányai közben érintette a mondák és néhány más népköltési műfaj kérdéseit. Ezeknek az előadásoknak a szövege nem maradt ránk, csak következtethetünk tartalmukra. Gyulai Pál, akit 1876-ban neveznek ki a budapesti egyetem irodalomtörténet-professzorává, több ízben is tartott népköltészeti előadásokat. Egyik előadássorozatának jegyzetanyagát hallgatói kiadták, és ez a mű ma is hozzáférhető. Katona Lajos középkori és reformáció kori irodalomtörténeti előadásaiban foglalkozott a magyar folklór kérdéseivel. Azóta is voltaképpen mindig szerepelt a magyar irodalomtörténeti oktatás bevezetésben, és ily módon a tankönyvek elején is néhány rész, amely a magyar népköltészetet érintette. Egészen a közelmúltig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a magyar szakos hallgatók kötelező népköltészeti kollégiumot is hallgattak. Vissza