Szigorúan tiltott temetések

Előszó

Részlet a könyvből:
"A táj, ahol ez történés lejátszódik, morénás felföld, lapos és árkok szabdalta, mint az errefelé lakók tenyere; a laposságon egy-egy elejtett szikla, amelyet talán még a jégkorszaki gleccserek cipeltek ide a nem túl távoli hegyekből. Szerbiában, Bulgáriában lehetnek ilyen vidékek, nálunk csak elvétve; meg talán Görögországban, de nem arrafelé, ahol az istenek tanyáztak volt annak idején. A föld főképp sárga füvet terem, a sárgás fű főképp birkát - de ennek már történetünk idején nem volt túl nagy jelentősége.
Maga a helység (falunak nem szívesen mondanánk, mert több annál, de nagyközségnek meg végképp nem nevezhető, szabálytalan és a kövezetet még hírből sem ismerő utcáival) teljességgel véletlenszerűen esett ide, ebbe a kietlen s mégsem rideg vagy elutasító tájba: nyugodtan lehetne öt kilométerrel odébb vagy errébb, ittlétére nincs magyarázat, akárcsak a felföldet helyenként megszabdaló rövid, szurdokszerű bevágásokra sem (a település területén is akad néhány, alighanem igencsak befolyásolva a szabálytalan topográfia kialakulását). De a miért itt és miért nem kissé másutt kérdése legfeljebb az errefelé vetődő idegent foglalkoztatja, az itt lakók sosem gondolkoztak el rajta. Legföljebb olyan vonatkozásban, hogy ha már, akkor célszerűbb lett volna közelebb tolni a helységet a vasúti szárnyvonalhoz (vagy inkább fordítva, mert mégiscsak a szárnyvonal lett később)." Vissza

Fülszöveg

A könyv, melyet most kezében tart a kedves olvasó, különleges meglepetés. Szerzőjének, a csaknem két évtizede, tragikusan korán, alkotóereje teljében elhunyt kiváló prózaírónak, költőnek, esszéistának hagyatékából került el elő a Szigorúan tiltott temetések kézirata. S ami valóban példátlanul ritka: e sokáig lappangó műalkotás Maróti Lajos egyik legjobb írásának, egyedülálló értéknek bizonyult. A regény a görög Antigoné-legenda transzponálása a második világháborús Magyarország körülményei közé. "A táj, ahol ez a történés lejátszódik - írja Maróti - morénás felföld, lapos és árkok szabdalta, mint az errefelé lakók tenyere; a laposságon egy-egy elejtett szikla, amelyet talán még a jégkorszaki gleccserek cipeltek ide a nem túl távoli hegyekből. Szerbiában, Bulgáriában lehetnek ilyen vidékek, nálunk csak elvétve; meg talán Görögországban, de nem arrafelé, ahol az istenek tanyáztak volt annak idején" Egy eldugott faluban játszódik a történet. A sodródó lendületű cselekmény szereplői egyszerű emberek, akiknek sorsa a történelem szorításában kifordul sarkaiból. Etika és erotika, humor és tragikum, líra és szenvedély adja meg a szöveg sava-borsát. Vissza