Henszlmann Imre és Kassa városának ó német stylű templomai

Előszó

Henszlmann Imrének a gótikus kassai templomokról (azaz a két legfontosabbról és legismertebbről, hiszen a jelek szerint sem a dominikánusok jelentős 13. századi maradványokat őrző templomát, sem a dómmal feltűnő rokonságot eláruló, gótikus részleteket a barokkizált épületben is láthatóan őrző ferences templomot nem méltatta figyelemre) Pesten kiadott könyvének 1846-os dátumával a magyar művészettörténet-írás születését szoktuk jelezni.
Mint minden születési dátum, mára ez is részben kiüresedett: megtanuljuk, számon tartjuk - 1996-ban egyszerű kivonási művelettel akár másfél évszázados fordulóját is megállapíthatjuk. A magyar művészettörténet-tudomány ezek szerint, kezdeteinek kronológiai helyzetét tekintve nem áll rosszul Európában; idejében alapították meg. De hogy milyen volt ez a tudományosság, mit képvisel, és mit tartalmaz az első monográfia, arról kevesebb fogalmunk van. Elvégre jórészt túlhaladott; azzá vált már egy évtizeddel kiadása után, szerzőjének ítélete szerint is, aki élete végéig egyre reménytelenebb küzdelmet folytatott a tényekkel annak érdekében, hogy elkészítse az új monográfiát, amelyet ígért. s amelyet környezete várt tőle. Halála után alig akarták elhinni, hogy a nagy műből csak töredékeket vetett papírra. Máig nincs teljes kassai dómmonográfia; ilyet csak Mihalik József ígért, aki azonban csupán munkája első részét fejezte be. A további kutatás alapja ez a modernebb forrásbázisra alapozott mű, a Henszlmannét a középkori építészettörténeti kutatás lényegében átadta a tudománytörténetnek. Ennek jegyében kerül most sor e fontos, részben elfeledett és nehezen hozzáférhető szövegnek az újrakiadására. Vissza