Marokszedés (dedikált példány)

Fülszöveg

Schöpflin Gyula 90. éve küszöbén állította össze válogatott írásainak gyűjteményét. Az időhatárok rendkívül tágak, az első írás a harmincas évekből való, az utolsó napjainkban született. S ezek az évtizedek nemcsak azt mutatják be, hogy miként alakult a szerző mentalitása, mikor, milyen kérdések izgatták-foglalkoztatták, hanem kirajzolódik az elmúlt évtizedek magyar történelme is a „cifra nyomorúságtól" az illegális és legális kommunista párt útján át a „kék könyvig", hazai és emigráns folyóiratoktól (Gondolat, Új Látóhatár) az emigráns lét küzdelméig s természetesen a „kettős kötöttség" természetrajzáig.
A harmincas-negyvenes években itthon írt tanulmányai, esszéi, kritikái mindmáig csak folyóiratokban olvashatók Nagypál István írói néven. Két megjelent kötete szépírói vállalkozásainak tükre: Budapest nem felel (1941) regény és Börzsönyi hó (L945) novellák. Szélkiáltó című memoárja már az emigrációban született, itthon 1991-ben jelenhetett meg a Magvető Könyvkiadónál, amelyből az... Tovább

Fülszöveg

Schöpflin Gyula 90. éve küszöbén állította össze válogatott írásainak gyűjteményét. Az időhatárok rendkívül tágak, az első írás a harmincas évekből való, az utolsó napjainkban született. S ezek az évtizedek nemcsak azt mutatják be, hogy miként alakult a szerző mentalitása, mikor, milyen kérdések izgatták-foglalkoztatták, hanem kirajzolódik az elmúlt évtizedek magyar történelme is a „cifra nyomorúságtól" az illegális és legális kommunista párt útján át a „kék könyvig", hazai és emigráns folyóiratoktól (Gondolat, Új Látóhatár) az emigráns lét küzdelméig s természetesen a „kettős kötöttség" természetrajzáig.
A harmincas-negyvenes években itthon írt tanulmányai, esszéi, kritikái mindmáig csak folyóiratokban olvashatók Nagypál István írói néven. Két megjelent kötete szépírói vállalkozásainak tükre: Budapest nem felel (1941) regény és Börzsönyi hó (L945) novellák. Szélkiáltó című memoárja már az emigrációban született, itthon 1991-ben jelenhetett meg a Magvető Könyvkiadónál, amelyből az e kötetben található írások életrajzi hátterét ismerhettük meg, de csak 1950-ig, az emigrációig. Most egy kissé kiteljesedik ez az életút az itt közölt esszék és tanulmányok segítségével.
Az írót minden érdekelte, ami emigrációja idején is összekapcsolta őt hazájával, anyanyelvével. Nyíltság, őszinteség, tolerancia, tisztesség, józanság, realitás - ezek a „marokszedés" fő jellemzői. Vissza