kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Kelet Press Könyv és Lapkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 293 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 978-963-85241-6-4 |
Megjegyzés: | A Kir. Magy. Pázmány Péter-Tudományegyetem Magyarságtudományi Intézetének 1943-as kiadásának reprint változata. |
ELŐSZÓ | 5 |
BEVEZETÉS | 8 |
Nyíregyházával foglalkozó irodalom rövid összefoglalása | |
A várostörténet legfőbb szakaszai | |
Három benépesedési hullám | |
TÁRSADALOMRAJZ | 17 |
A bokortanyák világa | |
A tanyák népessége a statisztikai helyzetkép alapján | |
Régebbi, cenzus szerinti társadalmi tagolódás | |
A nemesek szerepe, rangrejtett múltja, későbbi öntudatosodása és szervezkedése a helyi jobbágytársadalomban | |
Az örökváltság ténye, ennek eredményei | |
A tanyai élet kezdete | |
Elszakadás a belsőségi élettől, az ebből eredő kérdések, társadalmi kettéválás | |
A további társadalmi fejlődés útja | |
A mai társadalmi helyzet | |
Rangos és nem-rangos családok | |
Nagygazdák, kisgazdák, szegény-gazdák, törpe-birtokosok, nincstelenek, taksások, szolgák, szőlőlakók, idénymunkások (aratók, fonók, cséplők, stb.), pásztorok, cigányok | |
A bokortanyai lakosság fajisága, az embertani vizsgálatuk eredménye | |
NYELVJÁRÁS | 48 |
A tót nyelvjárás-kutatás múltja és mai állása | |
A tirpák-tót és a tirpák-magyar nyelvjárás megkülönböztetése | |
Közös vonások az északkeleti magyar és a tirpák-magyar nyelvjárásban | |
A tirpákok kétnyelvűsége | |
A tirpák népnév eredete | |
A tirpák-tót és a középtót nyelvjárásterület kapcsolatai | |
A középtót nyelvjárás legfőbb hangtani és alaktani jellegzetességei | |
A tirpák-tót nyelvjárás hangtani és alaktani jelenségei; a magánhangzók, mássalhangzók, hasonulás, hanghelyettesítés, hangzóvesztés, hangátvevés, ritmustörvény | |
A tirpák-tót magánhangzó- és mássalhangzó-rendszer áttekintése | |
A tirpák-tót nyelvjárás hangtani kapcsolatai és megfelelései a középtótságban | |
Bohemizmusok, az egyházi nyelv hatása a köznyelvben | |
A tirpák-tót nyelvjárás alaktani sajátságai; névragozás, névmások, melléknevek, számnevek, - igeragozás; tematikus és atematikus igék | |
A nyelvjárás alaktani megfelelései a középtótságban | |
A tirpák-tót nyelvjárásban jelentkező magyar nyelvi hatás; magyar jövevényszavak | |
Tót nyelvi hatás a tirpák-magyar nyelvjárásban; tót jövevényszavak | |
Összefüggő tirpák-tót nyelvjárási szövegek | |
A BOKORTANYA KIALAKULÁSA | 110 |
A magyar tanyarendszer és problémái | |
A nyíregyházi tanyarendszer eddigi irodalma | |
Nyíregyháza mint egykori hajdúváros | |
A hajdúvárosok kertes rendszerének itteni nyomai, a régi kertek nevei | |
Az állattartás foka | |
A két-beltelkűség maradványai | |
Nyíregyháza múltbeli kapcsolatai a szomszédos hajdúvárosokkal | |
A külső, kitelepített szállás-földek használata, a mai földhasználat előzményei | |
A mai bokor-rendszer kezdetei | |
A szállásföldek egyenetlen volta, újabb határmérés; Sexty mérnök szerepe a mai bokortanyák határ-kimérésénél | |
A felvidéki pásztor-szállások intézménye | |
A távollevő földek használata Gyetván és környékén | |
Csoportos pásztor-szállások, főleg állattartó jelleggel | |
A későbbi mezőgazdálkodás kialakulása | |
Taksások, szolgák tartása | |
Nyári idénymunkák | |
Lassú kitelepedés | |
Szálláson való lakás tilalmazása | |
Túlszaporodás és a kényszerű helyzetből eredő engedmények megadása | |
A bokortanya elnevezés kezdete | |
A bokortanya rendszerének rövid összefoglalása | |
A TIRPÁK NÉPÉLET HAGYOMÁNYAI | 144 |
A népi élet a városban és tanyán | |
A magyarsággal való régebbi együttélés | |
A nemesség vezető szerepe | |
Igazodás a hajdúsági és a szabolcsi magyarság felé | |
A magyar nyelv elsajátítása: magyar szóra menő szolgálat intézményesítése | |
A városi és a tanyai élet egyidejűsége | |
A régebbi városi gazdálkodás életformája és maradványai | |
A városi gazda-réteg szerepe a város életében, a közigazgatás vezetése | |
Az öreg-gazdák hétköznapi élete a városban, a tanyaiak szerepe | |
Az ünnepnapok szerepe, a templomba-járás rendje | |
A tanyaiaknak a belsőséghez kötött városi, azaz "otthoni" kapcsolatai; az iskoláztatás kérdése | |
Az elszegényedett városi kisgazdák újabb életformája | |
A taligás-rend kialakulása, a foglalkozás leírása, a taliga formája, különböző típusai | |
A CSALÁDI ÉLET HAGYOMÁNYAI | 163 |
Foganás, terhesség, szülés, születés hagyományai | |
A kereszteléssel kapcsolatos szokások, komaság, komatál hordásának múltja, az avatás és névadás szokásai | |
A gyermekkel való bánásmód, ringatás, babusgatás, gyermeknyelv, az iskola szerepe, az innen közvetített játékok, szokások stb. | |
A köszöntés módja, a konfirmáció, különböző serdülőkori élmények | |
A gyermek és a szülő viszonya, - magázás és tegezés | |
A fiatalok egymás között, leányok és fiúk találkozási alkalmai | |
Az udvarlás és kérés módja | |
Lakodalom és házasság | |
Családi élet | |
Az egykenyéren való élés egykori hagyományos módja | |
Férj és feleség egymáshoz való viszonya | |
Névadás, a családnevek, kettősnevek kérdése | |
Rokonsági szavak | |
A felvidéki és alföldi tótsággal való összehasonlítása | |
A betegség, gyógyítás különféle fajai, gyógyszerek, füvek és kenőcsök | |
Javasasszonyok, tudós emberek | |
A halál és a halottal kapcsolatos szokások | |
A temetés rendje, tortartás, elföldelés, a sír ápolása | |
A halottak visszajárása elleni intézkedések | |
A VAGYONI ÖRÖKLÉS RENDJE | 219 |
Az örökség és a juss fogalma | |
A jobbágygazdák egykori öröklésrendje | |
Végrendelkezés, osztozkodás | |
Az árvák vagyonának kezelése | |
Az örökváltság utáni vagyoni öröklésrend módosulása | |
A Pápai-család pere | |
Sághy István végrendelete | |
A TÁRSAS ÉLET ALKALMAI | 226 |
A fonóeste, kukoricafosztó vagy hántóka, kenderdörzsölő, tollfosztó vagy röviden fosztóka, vecsierkázás (estézés), disznótor, bál, majális, bursza | |
Közmunka, tanyai séta, országos vásár | |
VALLÁSOS ÉLET | 237 |
A vallásos néprajz fogalmi meghatározása | |
Az egyházi ünnepek rendje; az advent, karácsony, szilveszter-est, újév napja, vízkereszt; - az ünnepekkel kapcsolatos szokások: betlehemezés, kántálás, koledálás, háromkirály-járás, csillag-hordozás | |
Farsangolás, böjt, nagyhét, virágvasárnap, nagypéntek, húsvét, pünkösd; - májusfa-állítás | |
A templom felszentelésekor tartott vendégeskedés, az ú.n. hosztyina-tartás emlékei | |
Az imádkozás, éneklés kedvelése, házi ájtatoskodás | |
A vasárnap jelentőségének megtartása | |
A templommal kapcsolatos hagyományok | |
A papi fizetés módja, a papi hatalom gyakorlása | |
A pap iránti tisztelet, a liturgia módja | |
A mendikánsok szerepe | |
Az evangélikus tirpákság keveredése katolikusokkal | |
Az együttélés menete | |
Evangélikusok búcsújárása Máriapócsra | |
Az evangélikusok Tranoszciusz énekeskönyv katolikus családoknál | |
A felekezeti hagyományok keveredésének útja | |
NÉPI HIEDELEMVILÁG | 267 |
A népi hiedelemvilág egyes alakjai: a lidérc vagy zmok, a boszorkány, sztriga vagy friga | |
A boszorkányok találkozóhelye | |
A rontás különböző módjai | |
A büdi-boszorkányról való hit | |
A hazajáró lelkekben való hit | |
Kísértet vagy máloha | |
Lámpásos ember vagy inzsiljer | |
A varázstudomány megszerzésének módja és helye | |
A nagytudományú pásztor-emberek varázslatai | |
Gyermekijesztő mitikus lények: a Jezsibaba, Bobo, vízibornyú, stb. | |
NÉPKÖLTÉS | 277 |
A kétnyelvű dalolás módja | |
A dalok tanulásának alkalma, színhelye | |
Tirpák-tót népdalok és megfelelő párhuzamaik | |
A nótafák szerepe | |
Átköltés, régi dallamra új szöveg éneklése | |
Kétnyelvű dalok | |
Fordításon átment dalok | |
Különféle gúnydalok, katona- és betyárdalok | |
A dalok élete | |
A mesélés módja, színhelye és hallgatói | |
A tirpák-tót és magyar mesemondás, ennek eredményei | |
A mesetudók társadalmi hovatartozása | |
ÖSSZEFOGLALÁS | 287 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.