Fülszöveg
"Mint emlékkönyv tűnik fel magam előtt is e kötet.
Emlékeként a két évtizede kezdődött Erdély-járásoknak, barangolásoknak és túráknak, aztán a szatmári és a kolozsvári, a sepsiszentgyörgyi és a nagyváradi színház premiereket követő találkozóknak, szenvedélyes vitáknak és csendes dalolásoknak, utóbb pedig a szobákba szorult, suttogásba halkult töprengéseknek.
Emlékeként ismeretségek, életre tartós barátságok kötésének: emlékeként megannyi mű és megannyi terv születésének.
Emlékként őrzi azokat az időket, amikor még nem lepte el a kultúrát a kufárszellem, amikor még kockázatos munka volt, feddésekkel és intésekkel járó feladat - s nem üzleti vállalkozás - a nemzetiségekről, a nemzetiségi irodalmakról írni.
De ez a - romániai magyar irodalom alkotóit és jelenségeit szemléző - könyv emléke a régi Tiszatájnak, legkedvesebb műhelyemnek is: az írások zöme oda készült, ott jelent meg.
Végül szeretne emléket állítani e könyvecske Édesapámnak: az erdélyi tájakról s emberekről tőle...
Tovább
Fülszöveg
"Mint emlékkönyv tűnik fel magam előtt is e kötet.
Emlékeként a két évtizede kezdődött Erdély-járásoknak, barangolásoknak és túráknak, aztán a szatmári és a kolozsvári, a sepsiszentgyörgyi és a nagyváradi színház premiereket követő találkozóknak, szenvedélyes vitáknak és csendes dalolásoknak, utóbb pedig a szobákba szorult, suttogásba halkult töprengéseknek.
Emlékeként ismeretségek, életre tartós barátságok kötésének: emlékeként megannyi mű és megannyi terv születésének.
Emlékként őrzi azokat az időket, amikor még nem lepte el a kultúrát a kufárszellem, amikor még kockázatos munka volt, feddésekkel és intésekkel járó feladat - s nem üzleti vállalkozás - a nemzetiségekről, a nemzetiségi irodalmakról írni.
De ez a - romániai magyar irodalom alkotóit és jelenségeit szemléző - könyv emléke a régi Tiszatájnak, legkedvesebb műhelyemnek is: az írások zöme oda készült, ott jelent meg.
Végül szeretne emléket állítani e könyvecske Édesapámnak: az erdélyi tájakról s emberekről tőle hallottam először, katonaélményeit mesélve.
Egyébként, de számomra csöppet sem mellesleg: Bükkaranyoson születettem 1945-ben; Mezőkövesden, az I. László Gimnáziumban érettségiztem; tanári diplomát Debrecenben szereztem. Azóta is ott élek, az Alföld szerkesztője vagyok s óraadó a nyíregyházi tanárképző főiskolán."
Vissza