Előszó
Részlet:
BEVEZETÉS
A 20. század első évtizedeiben a nagyvárosok peremkerületeiben egy jellegzetes település-forma alakult ki: a telep. A Szegeden megszületett „telepök" közös jellemzője, hogy a városban dolgozó, szegény kisemberek (napszámosok, munkások, altisztek, szegénységgel küszködő iparosok) által létrehozott városrészek legtöbbször a körtöltésen kívül helyezkednek el, Szegedet valóságos gyűrűként körbefogva. Kialakulásukat több tényező befolyásolta. Egyrészt: az első világháború alatt és után a helybeli lakosság egy része rohamos mértékben elszegényedett, és nem tudta a lakbért fizetni. Másrészt: jelentős számú menekült érkezett Erdélyből és a Bácskából, akik a város területén zsúfolódtak össze és valamiféle lakásmegoldást kellett biztosítani. Mivel a magánépítők nem voltak hajlandóak lakóházakat építeni, ezért a város kényszerült kis alapterületű épületek emelésére, amelyek azonban nem tudták kielégíteni az igényeket. A szegedi telepek a körtöltés két oldalán tömörülnek, amelyeket Pálmai Mátyás 1954-ben négy nagyobb csoportra osztott. A Felsővárosi és a Rókusi feketeföldeken 9-9, az Alsóvárosin 6, Újszegeden pedig 8 telep helyezkedett el az 1940-es évek közepén. A telepek mérete, rendezettsége meglehetősen eltérő képet mutatott, mivel akadtak olyanok, amelyek csak néhány házból álltak, mások viszont kisebb falvak lélekszámával bírtak.1
„Meglehetősen keveset tudunk a Szeged városát övező telepek létrejöttének és kialakulásának a körülményeiről, ami elsősorban az írásos források hiányával és feltáratlanságával magyarázható. Mind ez idáig két feldolgozás látott napvilágot ebben a témakörben, a Hattyas vagy Klebelsberg illetve az Aigner vagy Béketelepről." - olvashatjuk Mód László, a szegedi telepek történetével is foglalkozó néprajzkutató tanulmányában.2 Mindkét feldolgozás a telepek kialakulásától kezdve napjainkig mutatja be a telepek történetét.3 Ebbe a sorba tehető a jelen munka is, azzal a különbséggel, hogy a tanulmány a második világháborúig tart, részletezve a telep létrejöttének és kialakulásának körülményeit, amelyek a közös vonásokon kívül több szempontból eltérnek az említett két telepétől. A legnagyobb különbség a telepítés szempontjából adódik, amit első elnevezése: Rokkant telep is mutat.
1 Nóvák Á. 1994. 228-230.
2 Mód L. Útmenti keresztek Szeged telepein. Kézirat
3 Balázs I. 2003. ill. Újvári E. (szerk.) 2007.
7"
Vissza