A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Prekmuriana

Fejezetek a szlovén nyelv történetéből

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: Balassi Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 229 oldal
Sorozatcím: Opera Slavica Budapestinensia - Linguae Slavicae
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 978-963-506-846-3
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A monográfia újszerű megközelítésben vizsgálja a szlovén irodalmi nyelv történetét. Abból az elméleti alapvetésből indul ki, hogy két irodalmi nyelvi norma létezett, a központi szlovén és a... Tovább

Előszó

A monográfia újszerű megközelítésben vizsgálja a szlovén irodalmi nyelv történetét. Abból az elméleti alapvetésből indul ki, hogy két irodalmi nyelvi norma létezett, a központi szlovén és a keletszlovén, amelyek a 19. század közepéig önállóan fejlődtek, majd pedig szociolingvisztikai okokból (a 19. század közepén a nemzeti egység és az önálló szlovén állam megteremtésének feltétele a nyelvi egység megteremtése volt) megvalósul a nyelvi egység, létrejön az ún. újszlovén nyelv, azaz az egységes szlovén irodalmi nyelv. A monográfia első részében a szlovén nyelvterület (krajnai, muravidéki és keletstájer) irodalmi nyelvi viszonyait taglalom, ezt követően a muravidéki irodalmi nyelvet mutatom be, miként azt a jelentősebb muravidéki írók és fordítók (pl. Küzmics István, Küzmics Miklós, Borovnják, Borko, Pável) látták és értelmezték, valamint tárgyalom a muravidéki publicisztikát (Prijatel, Novine, Marijinlist, Kalendarsrca Jezusovoga). Az utolsó három fejezet a muravidéki irodalmi nyelv hangtani, alaktani, szókészlettani és helyesírási kérdéseit vizsgálja, végül pedig a monográfia a muravidéki irodalmi szövegek legjellegzetesebb alaktani-mondattani eszközeinek, a -č-re és -ši-re végződő melléknévi és határozói igeneveknek az elemzésével zárul. A szlovén nyelv fejlődésére vonatkozó eddigi kutatásaim során (ezek az írások pl. a Slavisticna revija-ban, a Jezik in slovstvo-ben, a Casopis za zgodovino in narodopisje-ben, a Zora című könyvsorozatban... jelentek meg) a keletszlovén muravidéki nyelvi térséget állítottam előtérbe. A jelen monográfia e kutatásokra alapozva olyan új szintézis kíván lenni, amely egyfelől egyértelművé teszi a szlovén irodalmi nyelvi norma kettős eredetét, másfelől pedig tág teret szentel a muravidéki irodalmi nyelv fejlődéstörténete bemutatásának. Vissza

Tartalom

Előszó 9
1. Irodalmi nyelvi viszonyok a szlovén nyelvterületen 11
1.1. Központi szlovén irodalmi nyelv 11
1.1.1. A központi szlovén irodalmi nyelv fejlődése a 19. század közepéig 11
1.1.2. Toporisic és a központi szlovén irodalmi nyelv története 17
1.2. Keletszlovén irodalmi nyelv 24
1.2.1. A muravidéki szlovén irodalmi nyelv fejlődése 25
1.2.1.1. A muravidéki és a kaj-horvát nyelv együttélése a pannon nyelvi térségben 26
1.2.1.2. A muravidéki irodalmi nyelv és a szlovák irodalmi nyelv keletkezésének érintkezési pontjai 29
1.2.1.2.1. Szlovák-szlovén kapcsolatok a pozsonyi líceumban 30
1.2.1.2.2. Az irodalmi norma és a nyelvjárás viszonya 32
1.2.1.2.3. A muravidéki irodalmi norma és a szlovák irodalmi norma megteremtése 34
1.2.2. A muravidéki irodalmi nyelv korszakai 36
1.2.2.1. Cirill és Metód missziós tevékenysége 36
1.2.2.2. Az egységes pannon térség felosztása a szlovének, a horvátok és a magyarok között 37
1.2.2.3. Az ún. szlovén (irodalmi) nyelv kialakulása a 16. században a pannon nyelvi térségben 38
1.2.2.4. Kéziratok a muravidéki térségben 39
1.2.2.5. A muravidéki protestánsok fellépése és a muravidéki irodalmi nyelv kodifikálása a 18. században 40
1.2.2.6. A muravidéki irodalmi nyelv érvényesülése az összes funkcionális szinten a 19. század közepéig 43
1.2.2.7. A szlovén irodalmi nyelvi egység létrejötte a 19. század közepén és a muravidéki katolikus és protestáns írók eltérő nézetei az egységes szlovén irodalmi normáról a 19. század második felében 44
1.2.2.8. Az első világháború vége és a Muravidéknek a szlovén anyanemzethez történő csatolása 45
1.2.2.9. „Vasfüggöny" a muravidéki és a rábavidéki szlovének között 46
1.2.2.10. A határok eltörlése az egykor egységes nyugati délszláv pannon térségben 46
1.3. A keletstájer nyelv 47
1.3.1. Kéziratos hagyomány 49
1.3.1.1. 16. és 17. századi keletstájer kéziratok 50
1.3.1.2. 18. századi keletstájer kéziratok 51
1.3.2. A keletstájer irodalmi nyelv fejlődésének korszakai 53
1.3.2.1. A nyelvi ébredés korszaka (1758-1777) 54
1.3.2.2. A keletstájer nyelv sokszínűségének időszaka (1777-1803) 55
1.3.2.3. Az útkeresés és a szembesülés korszaka (1803-1824) 55
1.3.2.4. Az irodalmi norma megteremtésének korszaka (1824-1839) 57
1.3.2.5. Az elutasítás és az egység szlovén korszaka (1838-1847) 58
1.4. A kaj-horvát irodalmi nyelv 61
1.5. A közös szlovén irodalmi nyelv 63
1.5.1. „Az új szlovén nyelv" fejlődése a 19. század második felétől a 21. század elejéig 63
1.5.1.1. A szlovén nyelv a Jugoszláv Királyságban 63
1.5.1.2. A szlovén nyelv a centralizmus és az autonómia között 66
1.5.1.2.1. Az újillírizmus és az unitarista jugoszlávizmus 67
1.5.1.2.2. A szlovén nyelvpolitika kezdetei a Jugoszláv Királyságban 70
1.5.1.2.3. Pozitív előrelépések a Jugoszláv Királyságban a szlovén nyelv szempontjából 72
1.5.1.2. A szlovén nyelv a második világháború után 73
1.5.1.3. Törvény a szlovén nyelv használatáról a közszférában 74
1.5.1.4. A szlovén nyelv normatív képe 84
1.5.1.5. A szlovén nyelv tanulásának lehetőségei hazai és külföldi egyetemeken 87
1.5.1.6. A szlovén nyelv és az Európai Unió 88
2. A muravidéki irodalmi nyelv különféle értelmezései 94
2.1. Trubar és Küzmics szlovén irodalmi nyelvi változata 94
2.1.1. Hasonlóságok Trubar és Küzmics irodalmi nyelvi elképzelései között 96
2.1.2. Különbségek Trubar krajnai nyelve és Küzmics ősi szlovén nyelve között 100
2.2. Borovnják viszonya a 19. századi muravidéki irodalmi nyelvhez 102
2.2.1. Borovnják nézetei a nyelv „megújhodásáról" 105
2.2.2. Borovnják „romantikus" nézetei a nyelvről 107
2.2.3. Borovnják „realista" nézetei a nyelvről 110
2.3. Borko és a muravidéki nyelv kérdése 113
2.3.1. Történelmi és kultúrpolitikai kérdés 114
2.3.2. A muravidéki irodalmi nyelv történetének kérdése 117
2.3.3. A muravidéki nyelv az oktatásban 119
2.3.4. A muravidéki szlovének és a kai-horvátok viszonya 121
2.4. Skrabec nézetei a Muravidéknek a szlovén irodalmi nyelvi normában betöltött szerepéről 123
2.4.1. Skrabec központi irodalmi nyelvi nézetei 124
2.4.2. Tartományi és regionális (nem) irodalmi változatok 125
2.4.3. Skrabec központi szlovén : keletszlovén = irodalmi : regionális egyenlete 127
2.5. Pável Ágoston nyelvészeti munkássága 130
2.5.1. Pável leírása a muravidéki magánhangzó- és mássalhangzórendszerről, valamint a hangtani újításokról Vashidegkút (Cankova) nyelvjárásában 131
2.5.2. Pável a muravidéki és a központi szlovén („osztrák-szlovén") irodalmi nyelv közötti kapcsolatról 136
2.5.3. Pável és a „vend" nyelvtan megírásáról szóló megbízás - a vend teória „kulturális" és „tudományos" terjesztése 138
2.5.4. Pável elképzelése a muravidéki keletszlovén irodalmi normáról 143
3. Muravidéki publicisztika 146
3.1. A szlovén és a magyar szókincs összefonódása Agustich Prijatel című lapjában 154
3.1.1. A Prijatel és a muravidéki irodalmi nyelv kérdése 155
3.1.2. Agustich és a muravidéki publicisztika szókészletének kialakulása 156
3.1.3. Szlovén, magyar és német szókészlet a Prijatel-ben 157
4. A 19. századi muravidéki ábécéskönyvek és tankönyvek nyelvi jellemzői 161
4.1. Protestáns és katolikus tankönyvek 164
4.1.1. Agustich és Erjavec szaknyelvének (népszerű tudományos) összehasonlítása 166
4.1.2. A főnevek hangtani és alaktani képe a muravidéki olvasó- és ábécéskönyvekben 168
4.1.3. Az abecedarium, szilabikár, a becedár főnevek a muravidéki ábécéskönyvek címeiben 170
4.1.4. A szlovén nyelvtani terminológiai fejlődése 171
4.2. Muravidéki irodalmi nyelv a szépirodalomban 174
5. A muravidéki nyelv szókincse 176
5.1. Szógyűjtemény Küzmics ábécéskönyvében 177
5.1.1. Küzmics muravidéki és Cebul keletstájer szókészletének összehasonlítása 180
5.1.2. Küzmics szókincsének jellemzői 182
6. A -č-re és -š-re végződő melléknévi és határozói igenévi szerkezetek mint a muravidéki szlovén irodalmi nyelv jellemző alaktani és mondattani eszközei 185
6.1. Melléknévi és határozói igenévi szerkezetek az ószlávban és a muravidéki irodalmi nyelvben (Küzmics Újszövetsége, 1771) 186
6.1.1. Egyidejűséget kifejező határozói igenevek 186
6.1.2. Előidejűséget kifejező határozói igenevek 186
6.1.3. A -č-re és -ši-re végződő alakok melléknévi igenévi használata 187
6.2. Melléknévi és határozói igenévi szerkezetek a központi szlovén és a keletszlovén (muravidéki) irodalmi nyelvben 190
6.2.1. A -č-re végződő melléknévi és határozói igenévi szerkezetek Japelj központi szlovén fordításában, valamint annak megfelelői a mintául szolgáló Dalmatin, Rosalino fordításában és a Vulgatában (Küzmiccsel való összevetésben) 190
6.2.1.1. Határozói igenevek használata-az időviszonyok kifejezése 191
6.2.1.2. A-c-re végződő melléknévi igenevek jelzői szerepben 192
6.2.1.3. A -c-re végződő melléknévi igenevek főnévi szerepben 195
6.2.1.4. A -c-re végződő melléknévi igenevek predikatívum szerepben 196
6.3. Küzmics határozói és melléknévi igen évi szerkezeteinek mondattani megfelelői Japelj Újszövetségében 197
6.3.1. Az időviszonyok kifejezése 197
6.3.2. Jelzős szerkezet 199
6.3.3. Főnevesült melléknévi igenév 200
6.3.4. Predikatív használat 200
6.4. Melléknévi és határozói igenévi tömörítés Kossics Józsefnél és a muravidéki irodalmi nyelvben 201
6.4.1. Tömörítés Kossics Józsefnél és Anton Martin Slomseknél 202
6.4.2. Tömörítés a muravidéki irodalmi nyelvben 206
6.5. A szlovén nyelv strukturális kettőssége a -č-re és -ši-re végződő alakok szempontjából 208
SZAKIRODALOM 213
NÉVMUTATÓ 225

Marko Jesensek

Marko Jesensek műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Marko Jesensek könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem