Marketingföldrajz

Tartalom

BEVEZETŐ 9
1. A MARKETINGFÖLDRAJZ ALAPJAI 11
1.1 A marketingföldrajz kialakulása 11
1.2 Mit értünk marketingföldrajzon? 16
1.3 A marketingföldrajz összetevői 19
1.4 A marketingföldrajz kapcsolata a rokontudományokkal 20
1.5 A marketing holisztikus-intézményi megközelítésének földrajzi elmélete 21
1.6 Urbanizáció és marketing 24
1.7 A marketingföldrajz iskolái 25
1.8 A marketingföldrajz speciális amerikai értelmezése 26
1.9 A marketingföldrajz angolszász megközelítése 26
1.10 Marketingföldrajz és marketing 27
Irodalom 29
2. A MARKETINGFÖLDRAJZ TRADICIONÁLIS ELMÉLETI ALAPJAI 33
2.1 Elméleti alapok: a gazdasági telephelyelmélet 33
2.2 A központi telephelyelmélet klasszikus modellje 35
2.2.1 A christalleri modell 35
2.2.2 A Christaller-féle változtatások 40
2.2.3 A Lösch-féle változtatások 41
2.2.4 Berry és Garrison változtatása 42
2.2.5 Az elmélet kritikája 47
2.3 Általános kölcsönhatáselmélet 49
2.3.1 Kereskedelmi területek kiterjedésének modellje 50
2.3.2 Mitől függ a kereskedelmi zóna mérete? 51
2.3.3 A város kereskedelmi veszteségének meghatározása 55
2.3.4 Növekedési potenciál modellek 57
2.3.5 Az elmélet értékelése 58
2.4 Az elmélet jövőbeni fejlődésének távlatai 59
Irodalom 61
3. NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS A KERESKEDELEMBEN 65
3.1 Nagykereskedelem 65
3.2 Kiskereskedelem 67
3.2.1 A bolti kiskereskedők 68
3.2.2 Az üzletláncok 68
3.2.3 A szövetkezetek 69
3.2.4 Az áruházak 70
3.2.5 Bevásárlóközpontok 70
3.2.6 Hipermarketek 75
3.2.7 Csomagküldő szolgálatok 76
3.2.8 Kiskereskedelmi piacok 77
3.3 Pillantás a jövőbe 77
3.4 A kereskedelem főbb elosztó csatornái 78
3.5 A kiskereskedelmi szektor általános jellemzői 79
3.5.1 Regionális különbségek Nagy-Britannián belül 80
3.5.2 Különbségek Európa és az USA között 81
3.5.3 A magyar fejlődés sajátosságai 84
3.5.4 Budapest kereskedelmi zónái 88
Irodalom 89
4. A BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK HIERARCHIÁJA ÉS TÍPUSAI 97
4.1 A Berry-féle osztályozás 97
4.2 A Thorpe-féle osztályozás 102
4.3 A Dawson-féle osztályozás 104
4.3.1 A helyi központ 106
4.3.2 A kerületi központ 109
4.3.3 A regionális központ 111
4.3.4 Üzletsor és a szuper regionális központ 112
4.3.5 Bevásárlónegyedeken belüli központok 116
4.3.6 Többféle hasznosítású központok 118
4.3.7 Kiegészítő központok 120
4.3.8 Specializált központok 121
4.3.9 Centralizált központok 123
4.4 Budapest bevásárlóközpontjainak tipológiája 125
Irodalom 127
5. AZ ÜZLETEK TELEPHELYÉNEK OPTIMÁLIS MEGVÁLASZTÁSA 129
5.1 ÜZLETI TELEPHELYVÁLASZTÁS: MŰVÉSZET VAGY TUDOMÁNY? 129
5.1.1 Az üzleti telephelyválasztás célkitűzései 130
5.1.2 Üzleti egységek telephelyválasztásának stratégiai jellemzői 131
5.2 Irányelvek egy üzleti telephelyválasztási stratégia elkészítéséhez 132
5.2.1 Azon terület értékelése, ahol a cég már jelen van 132
5.2.2 Új piaci terület értékelése 136
5.2.3 Esetleges felvásárlások mérlegelése 136
5.3 A telephelyválasztás Nelson-féle elvei 138
5.3.1 A forgalmi volumen becslésének módszerei 140
5.3.2 A kereskedelmi egységekkel való telítődés 145
5.3.3 A piac felmérését zavaró tényezők 147
5.4 A kiskereskedelmi teljesítmények értékelése 149
5.4.1 Egyváltozós elemzési módszerek 150
5.4.2 Egyszerű becslési módszerek 150
5.4.3 Térbeli vonatkozások 151
5.4.4 A piaci terület elemzésének és a piac bővítésének módszertana 154
5.4.5 Sokváltozós adatbázis 158
Irodalom 160
6. A GIS TECHNIKA ALKALMAZÁSA A MARKETINGELEMZÉSBEN 163
6.1 A GIS alapjai 163
6.2 A GIS és a marketing kapcsolata 169
6.3 A geomarketing egy gyakorlati alkalmazása 170
Irodalom 181
7. A KISKERESKEDELMI HÁLÓZAT VÁLTOZÁSA BOSTONBAN 1946 ÉS 1993 KÖZÖTT 183
7.1 Adatbázis és osztályba sorolás 185
7.2 A shift and share vizsgálati módszer 188
7.3 A shift and share elemzés eredményei 189
7.3.1 Kiskereskedelmi szempontból dinamikus fejlődést mutató bevásárlókörzetek 190
7.3.2 Mérsékelt vagy gyenge kiskereskedelmi jelentőségű körzetek 192
7.3.3 Erős kiskereskedelmi visszaesést mutató bevásárlókörzetek 192
7.4 Boston City kiskereskedelmében 1946 és 1993 között bekövetkezett változások okai és következményei 193
7.4.1 Változások a bevásárlóközpontok hierarchiájában 193
7.4.2 A kiskereskedelmi egységek számának csökkenése 195
7.4.3 Kisebb mérvű hanyatlás a szolgáltatások terén 198
7.4.4 Az üres helyiségek és a nem gazdasági célú hasznosítás területi megoszlása 199
7.4.5 Népességszám-változás 201
7.4.6 A jövedelmi viszonyok változása 204
7.4.7 Az etnikai összetétel változásai 205
7.5 Következtetések 209
Irodalom 213
8. A BUDAPESTI CBD KISKERESKEDELMI SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA 1994 ÉS 1998 KÖZÖTT 215
8.1 A CBD fogalma és meghatározása 215
8.2 A budapesti CBD belső szerkezetének elemzése 217
8.3 A Váci utca északi felének kereskedelmi szerkezetváltozása 1994 és 1998 között 222
8.4 Következtetések 229
Irodalom 232
TÁBLÁZATJEGYZÉK 233
ÁBRAJEGYZÉK 235
NÉVMUTATÓ 239

Témakörök