Marketing, piackutatás 1975/1.

Előszó

Sok szó esik manapság a takarékoskodásról. Egyszerű számítások egész sora bizonyítja, milyen hatalmas őszszegű megtakarítás érhető el az energia és a különböző nyersanyagok, félkész termékek felhasználásának akár csak néhány ezrelékes csökkentésével. Érvényes ez az élőmunkára is. A kapun belüli munkanélküliség ésszerű csökkentése, a rendelkezésre álló munkaerő jobb felhasználása jelentős fizikai és szellemi többletkapacitást hozhat létre.
Nem mentes az ilyen lehetőségektől a piackutatás sem. Közismert tény például, hogy sok vállalatnál - és tegyük hozzá: irányító hatóságnál is - még mindig „kilóra mérik a tudományt". A több hónapos piackutató munka eredményességét sok intézménynél feltétlenül több száz oldalas, számtalan melléklettel ellátott tanulmánnyal kell bizonyítani. Jellemző és sajnos, általánosítható példával találkoztam néhány hónapja. Az egyik ágazati közgazdasági kutató intézet egy termelő vállalat részére igen értékes diverzifikációs tanulmányt készített.
A mintegy 30 oldalas, csak a lényeget érintő helyzet analízist, hasonló terjedelmű javaslat követte, amelyben a kutatók jól megalapozott összehasonlító elemzéssel mutatták be a diverzifikálás alternatív lehetőségeit.
A megbízó vállalat műszaki vezetése a munkát kiváló minősítéssel elfogadta, a gazdasági igazgató viszont azzal az indoklással, hogy egy hatvan oldalas munka nem lehet arányban a szerződésben kikötött 280 ezer forintos tiszteletdíjjal, megtagadta a jóváhagyást, illetve a költségtérítést. Az intézet ezért kénytelen volt igen terjedelmes számítási rész anyagait több kötetben összefoglalni, szöveges megjegyzésekkel ellátni. Vissza