Mario és a varázsló/Rendetlenség és kora bánat

Előszó

Részlet a Mario és a varázsló c. kötetből:

"Az emlékezés Torre di Venere-re egész légkörében kellemetlen. Bosszúság, izgalom, feszültség remegett kezdettől fogva a levegőben, s végül megtörtént a kirobbanás evvel a borzalmas Cipollával, kinek személyében végzetszerűen s egyébként emberileg nagyon megrázóan testesült meg és sűrűsödött össze az, ami a hangulatban tulajdonképen kínos volt. Hogy a rettentő végkifejlésnél (amely, utólagosan úgy érezzük, eleve elrendeltetett s a dolgok lényegében rejlett) még a gyerekeknek is jelen kellett lennie, magában is szomorú és csak félreértésen alapuló kisiklás, s tisztán e különös ember hamis fondorlatai ludasak benne.
Hálistennek, a gyerekek nem értették meg, hol végződött a komédia és hol kezdődött a szerencsétlenség és abban a boldog hitben maradtak, hogy minden csak játék volt"

Részlet a Rendetlenség és kora bánat c. kötetből

"Ebédre csak főzelék volt, rántott kelkáposzta-kotlett, utána a mostanában használatos mandula- és szappanízű sütőporból készült felfujt következett és míg Xavér, az ifjú inas, kinőttujjú, csíkos kabátban, fehér pamutkesztyűben és sárga szandálban felszolgálja az ételt, a "nagyok" kíméletesen emlékeztetik apjukat, hogy este társaság lesz náluk.
A "nagyok", ez a tizennyolcéves, barnaszemű Ingrid, igen csinos leány, éppen érettségi előtt áll, amit valószínűleg sikeresen le is fog tenni, igaz ugyan, hogy főképen azért, mert sikerült tanárai és elsősorban az igazgató fejét olyannyira elcsavarnia, hogy a legnagyobb elnézéssel kezelik, bizonyítványát azonban nem szándékozik felhasználni, hanem tekintettel megnyerő mosolyára, kellemes csengésű hangjára, meglehetősen nagymértékű és igen mulattató parodizáló tehetségére a színház felé tájékozódik - és a szőke, tizenhétéves Bert, aki viszont semmiesetre sem akarja befejezni az iskoláit, hanem mielőbb fejest szándékszik ugrani az "élet"-be, mint táncos, vagy kabarészínész, esetleg mint pincér, ez utóbbi esetben azonban feltétlenül Kairóban..., mely célból egy ízben már, hajnali ötkor egy, az utolsó pillanatban megakadályozott szökést is megkísérelt." Vissza