Az okság

Az okság elv helye a modern tudományban

Szerző

Mario Bunge

Fordító

Józsa Péter

Lektor

Kemény István

Budapest

'Mario Bunge: Az okság ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1967
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	433 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	13
Köszönetnyilvánítás	17
Az olvasóhoz	19
A fogalmak tisztázása
Okozatiság és determináció, kauzalizmus és determinizmus	23
Okozatiság, oksági elv és oksági determinizmus	23
A determináció általános fogalma felé	27
A determináció kategóriáinak spektruma	40
Kapcsolatok a determináció különböző típusai között	43
A determináltság valamennyi típusának lényeges jegyei: a produktivitás és a törvényszerűség	45
Az okozatisággal és a determinációval kapcsolatos főbb nézetek	52
Következtetések	55
Az oksági elv megfogalmazásai	57
Az ok definíciói	57
Az oksági elv bármilyen megfogalmazásának általános jellemzői	61
Az okozatiság állandó kapcsolati formulája	64
Az okozatiság állandó kapcsolati formulájának kritikája	68
Az okozatiság mint szükségszerű (állandó és egyféle) látrehozás	75
Az okozatiság mint szükségszerű (állandó és egyféle) létrehozás	75
Az okozatiság szükségszerű létrehozó formulájának látszólagos további finomításai	77
Visszapillantás és következtetések	81
Amit az oksági determinizmus nem állít
Az okság empirista kritikájának vizsgálata	87
Magában foglalja-e az okság az érintkezést?	88
Magában foglalja-e az okság az előidejűséget?	93
Azonos-e az okozatiság az invariábilis időbeli egymásra következéssel?	100
Visszatükrözik-e az okozatiságot a differenciálegyenletek?	108
összefoglalás és következtetések	122
Az okság romantikus kritikájának vizsgálata	125
Igaz-e, hogy az okozatiságot a kölcsönös függőséggel kell felcserélni?	127
Okság és egyetemes kölcsönös összefüggése: a tömbszerű világegyetem és a véletlen	135
Végszerszerű-e az okság?	138
Mechanisztikus-e az okság, és teljes egészében kauzális-e a mechanika?	146
Összefoglalás és következtetések	156
Amit az oksági determinizmus állít
Az okozatiság linearitása	161
Mereven kauzális jellegű-e a többszörös okozatiság?	161
Az okság mindenképpen mesterséges elszigetelést jelent	168
Az okság vagy első okot vagy végtelen regressziót követel	179
Az okság magában foglalja a hatás folytonosságát	183
Összefoglalás és következtetések	193
Az okozatiság egyirányúsága	195
Az okság elhanyagolja a választ	195
Az okság az okok szuperpozícióját hozza magával	215
Összefoglalás és következtetések	220
Az okozatiság külsőlegessége	224
Az okság a külső determinációra szorítkozik	225
Igaz-e, hogy az ember önmagát teremti?	236
Az okság a folyamat folytonosságának biztosításához az ok állandó jelenlétét igényli	244
Összefoglalás és következtetések	249
Okság és újdonság	253
A kauzalizmus maga után vonja szubsztancia és attributum skolasztikus kettősségét	254
Az okság lehetetlenné teszi a valódi újdonságot	260
Összefoglalás és következtetések	276
Az oksági elv funkciója a tudományban
Okság és racionális megismerés	281
Jellemző-e az okság a modern tudományra?	282
Ok és indok	285
Az okozatiság és az elégséges alap elve	288
Az elégséges alap elvének határai ellméleti rendszerekkel kapcsolatban	292
Az elégséges alap elvének határai a tények területén	297
Az oksági kijelentések formalizállásáról	300
Összefoglalás és következtetések	307
Okság és tudományos törvény	311
A törvény és a törvényt tartalmazó kijelentés	311
Az okság és a törvényszerűség hagyományos azonosítása	316
Néhány nem kauzális típusú tudományos törvény	319
Okság és törvényszerűség a társadalmi-történeti tudományokban	328
Következtetések	349
Okság és tudományos magyarázat	351
Magyarázó jellegű-e a tudomány?	351
A tudományos magyarázat problémájának néhány aspektusa	355
Magyarázatok, amelyek lehetnek okságiak is	366
Nem kauzális magyarázatok	370
Következtetések	378
Okság és tudományos jóslás	380
A tudományos jóslás természete és funkciói	380
A jóslás fajai	385
Statisztikus jóslás	389
A bizonyosság fokai a jóslásban	396
A jósollhatósággal kell-e definiálni az okságot?	403
Következtetések	408
Az oksági elv helye a modern tudományban	411
Az okság se nem mítosz, se nem panacea	411
Az oksági determináltság területe	414
Egy különös törvény oksági tartományának körülhatárolása	417
Lesz-e holnap okság?	424
Általános következtetések	431