Előszó
Részlet a könyvből:
"Most aztán bőven van időm az írásra...
Lemásolhatom kuszán írt naplómat.
Nem, régen nem írtam naplót. Csak akkor kezdtem, amikor ... De hiszen majd megtudnak mindent. Nem...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Most aztán bőven van időm az írásra...
Lemásolhatom kuszán írt naplómat.
Nem, régen nem írtam naplót. Csak akkor kezdtem, amikor ... De hiszen majd megtudnak mindent. Nem írtam naplót, nem, a tengeren bolyongtam, a kék, szabad tengeren, - tengerész voltam. Hej, micsoda élet! Láttam a világot, szigeteket, országokat, láttam színes férfiakat, sárgákat, vöröseket, barnákat, feketéket, és ismertem asszonyokat, akik sokféleképpen öleltek. Vadásztam fókára és cethalra és szíttam mákonyos pipát. És ittam sokízű bort, hűtött, keményfogú pálinkát, skót viskit szódavízzel vagy szódavíz nélkül, s megtanultam káromkodni és dalolni, angolul, spanyolul és olaszul, mert gyorsabban siklik a hajó, ha a matrózok dalolnak. És táncoltam is a parton, jenki és néger táncokat. Voltam olyan országban, ahol emberek húzzák a kocsikat és nagyot vernek csupasz hátukra, ha lusták a melegtől, - ahol meztelenül járnak az asszonyok és úgy csüng le a keblük a testükről, mint fonnyadozó gyümölcs a fáról. Voltam én mindenütt. Láttam tűzhányókat kerek kis szigeteken, izzóvörös fénnyel lobogtak az éjszakában, - olyan volt, mintha a pokol hajigálná dühösen az eget áttüzesedett hatalmas kövekkel. Fürödtem az öbölben, mely forró volt a lávától és ittam a tűzhányóhegyek borából, mely olyan alattomos és síma, mint a kígyó, forró és édes, mint a bűn."
Vissza