Előszó
Részlet a könyvből:
Karácsony! Karácsony! Boldog Karácsony!
Olyantájt, mikor a kismadárkák aludni mennek, egy néni meg egy bácsi léptek ki a szemközti házból s vágtak neki az útnak. Azaz, hogy...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Karácsony! Karácsony! Boldog Karácsony!
Olyantájt, mikor a kismadárkák aludni mennek, egy néni meg egy bácsi léptek ki a szemközti házból s vágtak neki az útnak. Azaz, hogy nem is igen volt út vagy ucca vagy ahhoz hasonló ebben a kis faluban a hegyek alján, mert hó borított mindent, meg aztán a kis tanyaszögnek három háza összevissza állt, az egyik itt, a másik ott, széjjelszórva a mezőn, nem is volt hát szükség útra, hogy melléje sorakozzanak hosszában, mint a katonák parádés haptákban.
A szemközti háznak finom fényezett faablaktáblái voltak meg vastag gerendái, amelyek legalább egy lábnyira kijjebb nyúltak, mint a tető, meg ablakai olyan apró kis zöld kerek üvegekből, mint a palack feneke, amelyeken átvöröslött a nagy cseréptűzhely fénye. A másik, a kék ház pedig rogyadozott ám innen is, onnan is hóval szegett vörös és szürke cserép csuklyája alatt. Arról a tarka-barka házról meg, amelyből Karel nézett ki, orra hegyét kerekre nyomva az ablaküvegen, jobb nem is beszélni.
Hogy el ne felejtsük, éppen karácsonyeste volt, az az ország meg, ahol ez az igaz mese történt, messze, messze északon van, olyan messze, hogy talán nincs is sehol! Ne keresd hát hiába a térképen: nincs belerajzolva. Svéd- vagy Finnország? Norvégia vagy talán Dánia? Egyik se egészen s egy kicsit mindegyik.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal