A Barcsi borókás kétéltű és hüllő faunája

Előszó

A Barcsi borókás tájvédelmi körzet herpetológiai vizsgálata az itt élő hüllők és kétéltűek megismerésével és ökológiai viszonyaik felderítésével nemcsak a természetvédelmet akarta segiteni, de a Dunántul e kis tájának zoogeográfiai ismeretét is teljesebbé kivánta tenni.
A szerző azzal a tudattal készitette e tanulmányt, hogy az valójában a közel negyedszázaddal ezelőtt, a Baláta ősláp herptiliáiról irt munka (MARIAN 1957) folytatása.
A kutatást a "Mecsek és környéke természeti képe" cimü program tette lehetővé. Köszönet illeti az azt szervező pécsi Janus Pannonius Múzeumot és a téma felelősét dr. Uherkovich Ákos tudományos titkárt, továbbá az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatalt és Szabó Imre tájvédelmi körzetvezetőt munkánk gyakorlati támogatásáért.
A Barcsi borókás területén különösen az utolsó fél évtizedben - zoológiai vonatkozásban - elsősorban a gerinctelen állatok kutatása folyt. Vertebrata viszonylatban csak ornitológiai vizsgálatok folytak (KÁRPÁTI 1979; MARIÁN - PUSKÁS 1981). Herpetológiai gyűjtő-feldolgozó tevékenységet - tudtunkkal - kivülünk más nem végzett e tájon.
A kutatást az 1975-1979. években végeztem. Terepmunkámban jelentős segitséget nyújtott Puskás Lajos, aki minden gyüjtőutamra elkísért és aki a fényképfelvételeket is készitette. Marián Orsolya is részt vett esetenként a gyűjtésekben. Fogadják köszönetemet.
A vizsgálatokat a terep részletes bejárásával, hálózással, egyedi gyűjtéssel és megfigyelésekkel végeztük.
A gyűjtést, figyelemmel a fauna kim élésére és a természetvédelemre, a legszükségesebb mértékre korlátoztuk. Az anyagot, determinálva a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályainak adtuk át. Vissza