Mária út

Előszó

A zarándokút nem egyszerűen túra, vagy kirándulás. A zarándokút lépései elsősorban belső lépések az emberi szív szentélye, és Isten irgalmának élő vízforrása felé. Valaha a zarándokútra indulók megírták a végrendeletüket, elbúcsúztak a családtagjaiktól, és így indultak neki az útnak. A Mária út népünk nagy kegyhelyeit, szent helyeit köti össze, mindenekelőtt Máriazellt és Csíksomlyót. Máriazell Nagy Lajos királyunk fogadalmi adományainak köszönheti a fényét és jelentőségét, Csíksomlyó pedig az a hely, ahol a magyarság évről évre pünkösd szombatján Isten és a Szűzanya nevében együtt van, együtt fohászkodik, erőt merít az isteni forrásnál.
A Mária út összeköt Istennel, és összeköt egymással is. Segíti népünket a lelki talpraállásban, megerősödésben. Összeköt minket a határon túl élő testvéreinkkel. Beindítja azt a lelki vérkeringést, amit elszorítottak, elvágtak a határok. Összeköti a Kárpát-medence népeit, amelyek évszázadok óta együtt, egymás mellett éltek itt. Az út hidakat akar építeni, kultúrákat is össze akar kötni, erre utal az útjelzés híd-formája is. A 60 napos utat hatvan lelki gondolat, elmélkedés, ima, vers kíséri. Ezek a gondolatok szeretnék segíteni a zarándokot lelki előrehaladásban, a belső lépések megtételében. Nem kötődnek szorosan sem az épp aktuális útszakaszhoz, sem a képekhez.
A keresztény lelkiség az emberi élet és az istenkeresés útját három szakaszra osztotta: a megtisztulás, a megvilágosodás és az egyesülés útjára. Így osztottuk fel a Mária út belső, lelki folyamatát is három szakaszra. A szakaszon belül hetes egységek ('hét lépés') találhatók, így az egész út 8x7 szakaszból áll, amihez az indulás (Máriazell), a megérkezés (Csíksomlyó), valamint Szent István városa (Esztergom), és a legkeletibb gótikus templomunk (Gelence) kapcsolódik.
Minden hetes egységen belül egy lépés a krisztusi példát idézi fel, hiszen az életünk és a zarándokutunk is Krisztus követése, az ő útját járjuk, Minden hetes egységen belül találunk egy Szűzanyával kapcsolatos elmélkedést, mert a Mária utat a Szűzanya lelkületével járja a zarándok. Ezenkívül pedig találunk példákat a szentek életéből, verseket, imákat, bibliai idézeteket, amelyek segítenek a belső úton. Újra és újra népünk hagyományait, szentjeit is felidézzük, hiszen őseink hitével, jámborságával akarjuk járni a Mária utat. A napi gondolatok végén van egy feladat, jótanács arra a napra, és van egy kérdés is, amint aznap el lehet töprengeni. Ha zarándokcsoporttal megyünk, a csoport együtt is beszélhet erről a kérdésről, ki-ki elmondhatja a maga válaszát.
A megtisztulás útja (az első útszakasz) abban segít, hogy a zarándok elszakadjon a világ zajától, zűrzavarától. Elcsendesedjen, a mélyre evezzen, és őszintén szembenézzen önmagával, a bűneivel, az életével. A második útszakasz (a megvilágosodás útja) abban segít, hogy Krisztust hallgassa a zarándok, az Ő fényében lássa az életét, tanuljon Tőle, kövesse Őt.
A harmadik úrszakasz (az egyesülés útja) a zarándokút végén az Istenben átélt békéhez, a vele való egységhez, a Szentlélek erejével való beteléshez, és az ebből fakadó küldetés elfogadásához vezet.
Aki rövidebb zarándokútra vállalkozik, az is haszonnal forgathatja ezeket az elmélkedéseket, imákat. Egy hetes sorozatot akár el lehet olvasni egy napra beosztva is, és így a könyv imaanyaga nyolc nap alatt végigvehető. Ráhangolódásként, akár napi reggeli imaként is álljon itt egy ősi zarándokzsoltár, és a Mária út legfőbb zarándokéneke: Vissza

Fülszöveg

Székely János, teológus, püspök
Székely János 1964. június 7-én Budapesten született. Felsőfokú tanulmányait az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, illetve Betlehemben folytatta. 1991. március 2-án szentelték pappá. 1991-1993 között káplán volt Érsekvadkerten. 1993-tól 1996-ig Rómában a Pápai Magyar Intézet növendékeként biblikus tanulmányokat folytatott a Pápai Gergely Egyetem mellett működő Biblikus Intézetben, ahol 1995-ben szaklicenciátust szerzett. 1996-tól 1998-ig plébános-helyettes volt Budapest-Erzsébetvárosban. 1997-ben teológiai doktorátust szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán. 1998-2001 között plébános volt Budapest-Széphalmon. 2001-től 2005-ig a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa volt. 2004-ben habilitált a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2005-2006 között a budapesti Örökimádás templom templomigazgatója volt. 2008. január 5-én az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé szentelték.
Székely János több teológiai, biblikus és lelkiségi írás szerzője, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán az Újszövetség tanszék docense, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára, 2006-tól rektora, az esztergomi Szent Anna-plébánia plébánosa. 2007-től az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében a társadalmi-oktatási-kulturális szakterület püspöki helynöke. 2007-2008-ban anyagi támogatásával újult meg az esztergomi Rozália-kápolna.
2007-től febianai címzetes püspök.
2011 augusztusában Szamosújvárról, 2012 augusztusában Marosvásárhelyről gyalogos zarándokcsoportot vezetett Csíksomlyóra a Mária úton.

László Dániel, festőművész
1976-ban született Budapesten, majd tanulmányait a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola festő szakán, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán folytatta, ahol 2001-ben diplomázott. Sensaria Képzőművészeti Egyesület elnöke 2003 óta. Több szakmai díjban és ösztöndíjban is részesült, de a 2008-ban nyert Kogart ösztöndíját nem tipikus szakmai tanulmányútra, hanem az El Caminon történő zarándoklatra fordította.
Ennek köszönhetően 2009 őszén a spanyolországi El Caminon gyalogosan végigzarándokolt, 40 nap alatt a francia határtól Santiago de Compostela-ig. Erről a 960 km-es útról 40 festmény született, amelyből egy válogatást 2010. február 11-én mutatott be a Kogart Galériában. 2010 áprilisában egy szintén 40 napos, és 960 kilométer hosszú zarándokútra ment budapesti lakásától Csíksomlyóig, majd 2011 áprilisában Budapestről Mariazellbe zarándokolt 20 nap alatt. Esztergom érintésével összesen 540 kilométert tett meg ezúttal egyedül. Erről a két zarándokútról 60 festmény készült, és a csíksomlyói zarándokút képeivel közösen volt kiállítva többek között Makón, a Képviselői Irodaházban Budapesten, Zalaegerszegen, Vácott, Gödöllőn, Esztergomban, Kecskeméten, Sümegen és még számos településen melyet a Mária Út érint.
„Az El Caminon zarándokolva sok dolgon elgondolkozik az ember, kérdések merülnek fel. Miért megyek? Kiért megyek? így felajánlja valamiért útját. Én Magyarországért ajánlottam fel utamat. De felmerült a következő kérdés is: miért nem otthon teszem meg a zarándokutat. így kerültem fél év múlva a Mária útra. A hasonlóság több mint véletlen a két út között. Ezt képeimmel is próbálom alátámasztani, hasonlóan tájakat és templombelsőket festettem mindkét úton. A táj persze más, de az úton levés érzése, a zarándok-lét ugyanaz. A táj szép, mindkét országban, csak mi néha a körülöttünk levőt észre sem vesszük, az egzotikust keressük, a szépet abban vesszük észre. Pedig Magyarország is szép. Nagyon szép. Igaz, össze kell foltozni, a jelenlegi határokat át kell járni. Minden zarándok egy öltés a szétszaggatott, csonka ország határán. A Kárpát-medencei nemzetek között a Mária út egy békítő, engesztelő kapocs. A lehető leghatékonyabb útja az egység létrehozásának." Vissza