Mária Terézia magyar dikaszteriális tanácsosai 1740-1780

Előszó

Részlet a könyvből:
"Az újkori állami - uralkodói - ügyintézés alapja szinte az egész Európában a középkori királyi tanács, a "consilium regium" volt. Ebben a középkori tanácsban egyfelől az ország nagyjainak - egyháziaknak és világiaknak - az uralkodóval való korregenciája és egyetértése nyilvánul meg, másfelől ez hordozza a szakszerűség és az uralkodói információs bázis alapvető vonásait is. Ugyanis a királyi tanácsban nemcsak a rendeket képviselik az országnagyok, hanem a helyi és személyi viszonyokkal ismerős szakértőket is. A középkori királyi tanácsokból így tehát, a római jog elveinek általánossá válásával szükségképpen kellett alakulnia egy szakértői tanácsnak, amely az uralkodónak még akkor is segítségére van, ha az személyes döntéseivel, egyéni meglátásai alapján kívánja országa ügyeit intézni, s a törvények egyéni értelmezésével alig korlátolt, vagy éppen korlátlan hatalomra törekszik. A szakértőket egyes részletkérdésekben az ilyen uralkodó sem nélkülözheti, tanácsaikat ki kell kérnie, másként uralma könnyen légüres térbe kerülhet a reális viszonyok nem-ismerése miatt. Így a királyi tanács az újkori fejedelmi abszolutizmust megelőző korszakban is már az állami igazgatás és a fejedelmi jogszolgáltatás legjobb eszköze; nemcsak a centralizált hagyományú országokban található meg, mint amilyen Magyarország, vagy Svédország, hanem a feudális megosztottság állapotában lévőkben is: a Német-Római Birodalomban, Franciaországban, Angliában, Kasztíliában, és különös fejlettséggel Burgundiában." Vissza