Fülszöveg
Az ezredforduló óta megvalósuló nagymintás i1]úságkutatási program
- amely a 15-29 éves korosztály élethelyzetét igyekszik négyévenként rögzíteni - alkalmas eszköz arra, hogy átfogó képet festhessen a magyar fiatalokról.
A kutatói közösség korábban minden esetben hozzájutott és dolgozhatott a kutatási adatokkal. A 2016-os adatfelvétel volt az első, amikor az uniós forrásokból finanszírozott kutatás adatbázisa nem volt elérhető. Évekig
- egész pontosan 2018-ig - hírét-hamvát sem lehetett hallani maguknak
az adatoknak, csak arról értesülhettünk, hogy azok felvételre kerültek, jó helyen vannak, s munkálatok zajlanak a háttérben. Hogy egy kutatási anyagot, adatbázist csak belső körök ismerhettek meg, az eredményeket az azt ismerő kutatók nem hozhatták még szakmai fórumokon sem nyilvánosságra: ez régmúlt reflexeket idéz, s ütközik az uniós támogatásokra vonatkozó szabályokkal.
Jelen kötet tehát egy olyan ifjúságkutatás adatainak autonóm értelmezését tartalmazza, amely 2016-ban...
Tovább
Fülszöveg
Az ezredforduló óta megvalósuló nagymintás i1]úságkutatási program
- amely a 15-29 éves korosztály élethelyzetét igyekszik négyévenként rögzíteni - alkalmas eszköz arra, hogy átfogó képet festhessen a magyar fiatalokról.
A kutatói közösség korábban minden esetben hozzájutott és dolgozhatott a kutatási adatokkal. A 2016-os adatfelvétel volt az első, amikor az uniós forrásokból finanszírozott kutatás adatbázisa nem volt elérhető. Évekig
- egész pontosan 2018-ig - hírét-hamvát sem lehetett hallani maguknak
az adatoknak, csak arról értesülhettünk, hogy azok felvételre kerültek, jó helyen vannak, s munkálatok zajlanak a háttérben. Hogy egy kutatási anyagot, adatbázist csak belső körök ismerhettek meg, az eredményeket az azt ismerő kutatók nem hozhatták még szakmai fórumokon sem nyilvánosságra: ez régmúlt reflexeket idéz, s ütközik az uniós támogatásokra vonatkozó szabályokkal.
Jelen kötet tehát egy olyan ifjúságkutatás adatainak autonóm értelmezését tartalmazza, amely 2016-ban került felvételre és rendes körülmények között került volna közzétételre is. A kötetbeli 13 fejezetben igyekeztünk teljes képet adni: az ifjúságkutatások jól megszokott, klasszikus sorrendjét követi, így végigveszi a demográfiai szerkezet, származó család, a családalapítás-gyerekvállalás, a társadalmi rétegződés, az oktatási és munkaerőpiaci státusz és életút aspektusait. Áttekinti a gazdasági erőforrások, az egészségvilág, a fogyasztás és az online lét sajátosságait, az identitás és önkép, értékrendszer, a szabadidős tér jellegzetességeit, továbbá beszél, a generációs problématérkép, a migráció és az ifjúságügy, valamint a civil világ specialitásairól.
A kötet szerzői - miközben nem vitatják a „hivatalos" kötet szerzőinek szakmai és erkölcsi elkötelezettségét - a fent említett, a transzparencia körébe tartozó visszásságokkal azonban nem vállalhattak közösséget. Autonóm értelmiségiként nem keretezte munkájukat sem hatalmi nyomás, sem szerkesztői utasítás, sem öncenzúra. S így talán már érthető, hogy miért adtuk a címet: „Margón kívül".
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal