Mares Móric naplója Rádon

Előszó

Egy múlt századi napló első kiadását tartja kezében az olvasó, amelyet Mares Móric pomázi kisfiú írt 1841/42 telén egy „családi nevelőintézetben" Rádon. Az „intézet" Móric nővére otthonának egy szobája, ahol az unokatestvérek együtt tanultak Lukács Pál nevelő irányítása mellett.
Régen a naplóírás kedvelt időtöltés volt, és inkább csak a legszemélyesebb gondolatok, események megörökítését szolgálta. Ez azonban más! - Egy iskolai fogalmazás füzet, amit a nevelő feladatként előírt, ellenőrzött, s bár külalakját nem csúfítják javítások, a sorok közül kiolvasható, hogy piszkozatban javította is. Az írás tehát műfaját tekintve napló, tárgyát pedig az intézeti mindennapok képezik: a tanultak rövid összefoglalásától a pajtásokkal való civódásokon és versengésen át a régiek számára elengedhetetlen időjárásig. De szó esik benne olvasmányélményekről, a napi sajtó híreiről, a kor országos eseményeiről - pl. a Nemzeti Múzeum építése - vagy történelmünk nagy alakjairól, és ma is példaképként tisztelt nagy politikusairól: Széchenyi, Kossuth, Deák stb. Mindez olyan kordokumentummá sűrűsödik össze, melynek különös bája, hogy egy 11 éves kamaszodó fiúcska lelkén szűrődött át. Igazi gyermekírás, „rakva" hibákkal és stiláris gyengeségekkel. Szerzője nem nyomtatásra szánta, de bizonyosra vehető, hogy kedves emlékei fűződtek hozzá, ezért hosszú élete során megőrizte és családjának továbbadta. Ez az elsárgult borítójú füzet a Pápai család jóvoltából érte meg a mai kort, folytatása pedig nemrég került elő a Pest megyei Levéltár polcairól - bár annak közlésétől most idő- és terjedelmi korlátok miatt el kellett tekinteni. Vissza