| Bevezetés | 5 |
| Prológus | |
| Ajánlás | 31 |
| Hogyan indult el messire Nicolo és messire Matteo Polo Konstantinápolyból, hogy szerencsét próbáljanak a világban | 32 |
| Hogyan haladt túl a két testvér Szoldaián | 33 |
| Hogyan érkezett meg a két testvér a sivatagon átkelve Bokhara városába, és hogyan találkozott ott néhány követtel | 34 |
| Hogyan fogadta a két testvér a követek tanácsát és indult a Nagy Kán udvarába | 35 |
| Hogyan érkezett a két testvér a Nagy Kán udvarába | 35 |
| Hogyan érdeklődött a Nagy Kán a keresztények szokásai és különösképpebn a római pápa iránt | 36 |
| Hogyan küldte a Nagy Kán a pápához a két testvért mint saját követeit | 36 |
| Hogyan adott nekik a Nagy Kán egy aranytáblát, melyen ellátásukról gondoskodott | 37 |
| Hogyan érkezett a két testvér Acre városába | 38 |
| Hogyan indult el ismét a két testvér Velencéből vissza a Nagy Kánhoz és vitte magával Marcót, messire Nicolo fiát | 39 |
| Hogyan indult el Acre-ból a két testvér és velük együtt Marco | 40 |
| Hogyan jelent meg a két testvér és velük együtt Marco | 41 |
| Hogyan jelent meg a két testvér az új pápa előtt | 42 |
| Hogyan utazott messire Nicolo és messire Matteo Polo Marco kíséretében a Nagy Kán udvarába | 43 |
| Hogyan jelentkezett messire Nicolo és messire Matteo Polo, valamint Marco a Nagy Kán előtt | 44 |
| Hogyan küldte a császár Marcot követségbe | 44 |
| Hogyan tért vissza Marco a küldetésből | 45 |
| Hogyan kérte messire Nicolo, messire Matteo és messire Marco a Nagy Kánt, hogy bocsássa útra őket | 46 |
| Hogyan búcsúztak el a testvérek és messire Marco a Nagy Kántól és tértek vissza hazájukba | 48 |
| Beszámoló a Kis-Örményországból a Nagy Kán udvarába, Sanduba tett utazáson látottakról és hallottakról | 51 |
| Itt kezdődik a könyv, s először Kis-Örményországról beszél | 53 |
| Turkománia tartományáról | 54 |
| Nagy-Örményország leírása | 55 |
| Georgia királyairól és viselt dolgaikról | 57 |
| Moszul királyságról | 59 |
| Baudasz nagy városáról és annak elfoglalásáról | 60 |
| Hogyan tanácskozott Baudaszban a kalifa országa összes keresztényeinek megöletéséről | 62 |
| Milyen szomorúság szállt a keresztényekre a kalifa szavai miatt | 63 |
| Hogyan kérték meg a félszemű vargát, hogy imádkozzék a keresztényekért | 65 |
| Hogyan mozdította meg a hegyet a fészemű foltozóvarga imája | 65 |
| Taurisz nemes városáról | 68 |
| Szent Barsomo kolostoráról Taurisz határán | 68 |
| Perzsia földjéről, egy s más a három királyról | 69 |
| Mi történt, amikor a három király országába visszatért | 70 |
| Perzsia nyolc királyságáról és azok nevéről | 72 |
| Jaszdi nagy városáról | 74 |
| Kerman városáról | 74 |
| Kamadi városáról, továbbá a karaona rablókról | 76 |
| Alászállás Hormosz városba | 78 |
| A fáradságos és sivatagos útról, mely ezután következik | 81 |
| Kobinan városáról és az ottani dolgokról | 82 |
| Egy sivatagról, mely nyolcnapi járásra terjed | 83 |
| A Hegyi Öregről | 83 |
| Hogyan tette a Hegyi Öreg aszaszinjait bátorrá és engedelmessé | 85 |
| Hogyan végezte az Öreg | 87 |
| Szapurgán városáról | 88 |
| Balk városáról | 88 |
| Tajkánról és a Sós-hegyekről, úgyszintén Kaszem tartományról | 89 |
| Badasan tartományról | 90 |
| Pasaj tartományról | 93 |
| Kesimur tartományról | 93 |
| Badasan nagy folyójáról | 95 |
| Kaszkar királyságról | 96 |
| Szamarkand nagy városáról | 97 |
| Jarkan tartományról | 99 |
| Khotan tartományról | 99 |
| Pein tartományról | 99 |
| Csarcsan tartományról | 100 |
| Lop városáról és a nagy sivatagról | 101 |
| A nagy Tangut tartományról | 103 |
| Kamul tartományról | 105 |
| Csingingalasz tartományról | 107 |
| Szukcsur tartományról | 109 |
| Kampicsu városáról | 110 |
| Etcina városáról | 111 |
| Karakoron városáról | 112 |
| Dzsingiszről és arról, hogyan lett tatárok első kánja | 113 |
| Hogyan szerelte fel Dzsingisz a népét János pap ellen | 114 |
| Hogyan indult János pap Dzsingisz elébe | 115 |
| A Dzsingisz kán és János pap közti nagy csata | 116 |
| Azokról, akik Dzsingisz kán után uralkodtak és a tatárok életmódjáról meg szokásairól | 117 |
| A tatárok szokásairól | 118 |
| A tatárok isteneiről | 120 |
| A tatárok hadi szokásairól | 121 |
| A tatárok igazságszolgáltatásáról | 124 |
| A Karakoron mögötti síkság különböző részei | 126 |
| Eurguiul királyságról és Szindzsu tartományról | 127 |
| Egrigaia királyságról | 129 |
| Tenduk tartományról és János pap leszármazottairól | 129 |
| A Nagy Kán palotájáról Csagan Norban | 131 |
| Sandu városáról és a kán ottani palotájáról | 132 |
| Beszámoló Kubiláj Nagy Kánról, palotájáról és fővárosáról, udvaráról, kormányzatáról és vadászatairól. Városok és tartományok, melyeket az utazók a fővárostól nyugati irányban, India felé, Mien határainál láttak. Egyéb tartományok a fővárostól délre, Fudzsu és Zajton felé | 139 |
| Első rész: A kán, udvara és fővárosa | 141 |
| A jelenleg uralkodó Nagy Kánról, Kubilájról és az ő nagy hatalmáról | 141 |
| Naján lázadásáról, aki Kubiláj Nagy Kánnak nagybátyja volt | 143 |
| Hogyan indult a Nagy Kán Naján ellen | 144 |
| A csatáról, melyet a Nagy Kán Naján ellen vívott | 146 |
| Hogyan küldte a Nagy Kán halálba Najánt | 147 |
| Hogyan tért vissza a Nagy Kán Kambaluk városába | 150 |
| Hogyan jutalmazta meg a Nagy Kán kapitányai hősiességét | 151 |
| A Nagy Kán személyéről | 153 |
| A Nagy Kán fiairól | 154 |
| A Nagy Kán palotájáról | 157 |
| Kambaluk városáról | 159 |
| A Nagy Kán 12000 lovasból álló gárdájáról, melynek neve kesikán | 160 |
| A Nagy Kán étkezési módja és a nagy lakomák | 162 |
| A Nagy Kán születésnapján tartott évenkénti lakomákról | 163 |
| A kán újévkor tartott nagy ünnepéről | 166 |
| A 12000 báróról, kik a nagy ünnepen a császártól 13000 váltásra való aranyos ruházatot kapnak | 167 |
| Hogyan látja el vadakkal a Nagy Kánt a népe | 168 |
| Az oroszlánokról, leopárdokról és hiúzokról, melyeket a kán vadászatra tart | 168 |
| A két báróról, akik a kutyákat gondozzák | 169 |
| Hogyan megy a császár vadászkirándulásra | 173 |
| Hogyan osztja be a Nagy Kán egy esztendejét | 174 |
| Kambaluk városáról, nagy forgalmáról és népességéről | 176 |
| Ahmad önkényességéről és az ellene szőtt összeesküvésről. | 176 |
| Hogyan rendelte el országában a Nagy Kán papírhoz hasonló fakéreg pénz gyanánt való használatát | 180 |
| A 12 báróról, akik a Nagy Kán minden dolgát igazgatják | 182 |
| Hogyan küldi a kán postáját és futárait országokon és tartományokon át | 184 |
| Hogyan segít a császár népén, ha éhínség vagy száj- és körömfájás sújtja a vidéket | 188 |
| Hogyan rendelte el a Nagy Kán fák ültetését az utak mellett | 189 |
| Kathaj népének rizsbor-ivásáról | 190 |
| A fekete kövekről, melyeket Kathajban bányásznak, és tüzelőként használnak | 190 |
| Hogyan építtetett a Nagy Kán gabonaraktárakat az éhínség elkerülése végett | 191 |
| A császár jótékonyságáról a szegények iránt | 191 |
| Kambaluk városának csillagjósairól | 193 |
| A kathajiak vallása, nézeteik a lélekről, szokásaik | 194 |
| Második rész: Utazás Kathaj délnyugati részébe | 197 |
| Kathaj belső részének leírása, a Puliszangin-folyó | 197 |
| Beszámoló Dzsodzsu városáról | 198 |
| Taianfu királyság | 198 |
| Kaicsu erődjéről | 199 |
| Hogyan bánt János pap foglyával, az Arany Királlyal | 201 |
| Karamoranról, a nagy folyóról és Kacsanfu városáról | 203 |
| Kendzsafu városáról | 204 |
| Kunkun tartományról, melyen igen nehéz átutazni | 205 |
| Akbalek Manzi tartományról | 206 |
| Szindafu városról és tartományról | 206 |
| Tebet tartományról | 208 |
| További beszámoló Tebetről | 211 |
| Kaindu tartományról | 212 |
| Karadzsan tartományról | 215 |
| Karadzsan tartomny másik részéről | 216 |
| Zardandan tartományról | 219 |
| Hogyan szövetkezett Mien és Bangala királya a Nagy Kán ellen | 222 |
| A Nagy Kán seregének és hadvezérének csatájáról Mien és Bangala királya ellen | 223 |
| A nagy lejtőről, amely Mien királyságba vezet | 226 |
| Mien városáról és két tornyáról, melyeknek egyike aranyból, másika ezüstből van | 227 |
| Bangala tartományról | 228 |
| Beszámoló Kaudzsigu tartományról | 229 |
| Anin tartományról | 230 |
| Toloman tartományról | 231 |
| Kuidzsu tartományról | 231 |
| Harmadik rész: Utazás dél felé Kathaj és Manzi déli tartományain keresztül | 234 |
| Kakanfu és Csanglu városáról | 234 |
| Csinangli, valamint Tadinfu városáról és Liftan lázadásáról | 235 |
| Szindzsumatu nemes városáról | 239 |
| Lindzsu és Pidzsu városokról | 239 |
| Szidzsu városáról és a nagy Karamoran-folyóról | 240 |
| Hogyan hódította meg a Nagy Kán Manzi tartományt | 241 |
| Koigandzsu városáról | 245 |
| Paukin és Kaju városokról | 245 |
| Tidzsu, Tindzsu és Jandzsu városokról | 246 |
| Nangin tartományról | 247 |
| Szajanfu híres városáról és hogy miként foglalták el | 247 |
| Szindzsu városáról és a nagy Kian-folyóról | 249 |
| Kajdzsu városáról | 251 |
| Csingianfu városáról | 252 |
| Csingindzsu városáról és bizonyos alánok megöletéséről | 253 |
| Szudzsu nemes városáról | 254 |
| Következik Kinszé nagy városának leírása, mely fővárosa egész Manzi tartománynak | 255 |
| További beszámoló Kinszé városáról | 263 |
| Az évenkénti nagy jövedelemről, melyet a Nagy Kán Kinszéből húz | 269 |
| Tanpidzsuról és más városokról | 270 |
| Fudzsu királyság | 272 |
| Fudzsu város nagyságáról | 273 |
| Zajton városáról és kikötőjéről | 277 |
| Zipangu, a szigettenger és az Indiai-tenger partvidéke meg szigetei. Az északi országok. A tatárok háborúi | 281 |
| Manzi kereskedelmi hajói, melyek az Indiai-tengeren úsznak | 283 |
| Zipangu sziget leírása és a Nagy Kán hadüzenete ellene | 286 |
| Mi lett a vége a Nagy Kán Zipangu elleni támadásának | 287 |
| A bálványok természetéről | 290 |
| A nagy Csamba nevű országról | 291 |
| Jáva nagy szigetéről | 293 |
| Melyben Szondur és Kondur szigetekről, valamint Lokak királyságról esik szó | 294 |
| Pentam szigetéről és Malajur városáról | 294 |
| Kis-Jáva szigetéről, Ferlek és Bászman országokról | 295 |
| Szamara és Dagrojan királyságról | 297 |
| Lambri és Fanszur országokról | 299 |
| Nekuveran szigetéről | 300 |
| Angamanain szigetéről | 301 |
| Szeilan szigetéről | 302 |
| Mábár tartományról, melynek neve Nagy-India, és a szárazföldön van | 303 |
| A Mábár tartományról mondottak folytatása | 305 |
| Arról a helyről, ahol Szent Tamás apostol holtteste nyugszik, és az ott történt csodákról | 314 |
| Mutfili királyságról | 316 |
| Lár tartományról, ahonnan az abraimanok jönnek | 318 |
| Szagamoni Borkan története és a bálványimádás kezdete | 322 |
| Kail városáról | 325 |
| Koilum királyságról | 327 |
| Komari országról | 328 |
| Eli királyságról | 329 |
| Melibar királyságról | 330 |
| Gozurat királyságról | 331 |
| Tana királyságról | 332 |
| Kambaet királyságról | 333 |
| Szemenat királyságról | 334 |
| Keszmakoran királyságról | 334 |
| A Hím-sziget és a Nőstény-sziget leírása és hogy miért hívják így ezeket | 335 |
| Szkotra szigetéről | 336 |
| Madeigaszkár szigetéről | 338 |
| Zangibár szigetéről | 341 |
| Abas tartományról, mely Középső Indiában van a szárazföldön | 343 |
| Aden tartományról | 346 |
| Eser városáról | 348 |
| Dofar városáról | 349 |
| A Kalatui-öbölről és a hasonló nevű városról | 350 |
| Visszatérés Hormosz városába, melyről előbb szólottunk | 351 |
| Nagy-Törökországról | 352 |
| Néhány csatáról, melyet Kaidu király vívott nagybátyjának, a Nagy Kánnak seregei ellen | 353 |
| Mit mondott a Nagy Kán a Kaidu által elkövetett rút tettről | 355 |
| Kaidu hős leányának tetteiről | 355 |
| Hogyan küldte Abaga fiát, Argont haddal Kaidu király ellen | 357 |
| Hogyan hallotta meg Argon apja halálát és indult átvenni jog szerinti örökét | 358 |
| Hogyan indult hadba Akomat szultán seregével unokaöccse ellen, aki az őt megillető trónt követelte | 359 |
| Hogyan tanácskozott Argon híveivel nagybátyjának, Akomat szultánnak megtámadásáról | 360 |
| Hogyan feleltek a bárók Argonnak | 361 |
| Milyen üzenetet küldött Argon Akomathoz | 361 |
| Hogyan felelt Akomat Argon üzenetére | 362 |
| Az Argon és Akomat közti csatáról és Argon fogságáról | 363 |
| Hogyan menekült meg Argon a börtönből | 364 |
| Hogyan nyerte el Argon végül a trónt | 365 |
| Hogyan esett fogságba Akomat | 366 |
| Hogyan ölték meg Akomatot unokaöccse parancsára | 367 |
| Hogyan ismerték el Argont uralkodónak | 367 |
| Hogyan szerezte meg Kiakatu az uralmat Argon halála után | 368 |
| Hogyan szerezte meg az uralmat Kiakatu halála után | 368 |
| Koncsi királyról, aki a messze északon uralkodik | 369 |
| A Sötétség országáról | 372 |
| Rosziának és népének leírása. A tavak országa | 373 |
| A konstantinápolyi tengerszorosról | 376 |
| A nyugati tatárokról és uraikról | 376 |
| Az Alau és Berka közötti háborúról és az általuk vívott csatáról | 377 |
| Hogyan indult el Berka seregével, hogy megütközzék Alauval | 378 |
| Alau beszél embereihez | 379 |
| Alau és Berka nagy csatája | 380 |
| Hogyan lett Totomangu a nyugati tatárok ura | 382 |
| Toktai második üzenete Nogaihoz és annak felelete | 383 |
| Hogyan vonult Toktai Nogai ellen | 384 |
| Hogyan beszélt Toktai és Nogai népéhez | 385 |
| Nogai király hőstetteiről és győzelméről | 386 |
| Befejezés | 387 |
| Jegyzetek | 386 |
Folytatás Microsoft-tal