Márciusi Nap 1919-1969

Fülszöveg

"Mint minden antológia . írja a kötet utószavában szerkesztője, Diószegi András -, ez is csak szubjektíve közelítheti meg a tárgyat, amelyet idézni kíván. Ez a szubjektivitás azonban nem öncélú. Leginkább talán azt a viszonyt kíványja megmutatni, amelyet a Tanácsköztársaság bukása után kialakult generációk történelmük eme nagy korszakához önmagukban kialakítottak. E viszonyt formálta maga a valóság, a történelem, amelynek átélői voltak. És formálta az az irodalom is, amely mint a maga élményét - példaképpen és tanulságul - adta át a forradalmak korát, őszirózsás és proletárforradalmak, korát egyaránt, az utókornak. S ezen az úton válhatott igazán, kitörölhetetlenül részévé az a kor, s a kor valamennyi nagy alakja - vezetői és tömegei, hősei és mártírjai - a nemzeti tudatnak. E könyv szándéka sem lehetett tehát más, mint az idézés: emlékezés a visszaemlékezőkre, azokra , akik tollukkal részt vállaltak maguknak egy történelmi pillanat emberi és művészi megörökítésében."
Hetvennégy írót, költőt, emlékezőt idéz fel a kötet, akik legkülönbözőbb módon részt vállaltak egy történelmi pillanat emberi és művészi megörökítésében. Megszólaltatja Adyt, akiknek költészetében talán először tükröződik a "rohanunk a forradalomba" előérzete, Babitsot, Várnai Zsenit, Juhász Gyulát, Komját Aladárt, majd Gábor Andor, József Attilát, Illyés Gyulát, akik a líra hangján jelzik a társadalmi feszültségek félelmetes kirobbanását, vagy fordulnak később vissza abba a korba, amely hitet, tudást, tapasztalatot adhat a jövőhöz. - Lengyel József, Illés Béla, Déry Tibor, Sinkó Ervin regényrészletei, Nagy Lajos, Móricz Zsigmond, Kodoláyni János novellái, Barta Sándor, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Landler Jenő, Veres Péter, Mrosán György emlékezései, Révai József tanulmánya, Gábor Andor, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc levelei, Hidas Antal már-már népdal számba menő Vörös Csepelje- ez ötletszerű felsorolás csak megéreztetni kíványja a kötet többszólamúságát s azok nevét, akik fontos szerepet játszottak a forradalmak előkészítésében, szellemének gyümölcsöztetésében, eszméik továbbélésében. Vissza