Manuel de Falla élete és művészete

Előszó

E könyv megírására az elmúlt évtizedek folyamán megvalósult hangversenyútjaim késztettek. Valószínűnek tartom, hogy a második világháború után, 1968-ban a magyar zeneművészek közül elsőként jutottam el az akkor nagyon távolinak tűnő ibériai félszigetre. Ekkor és ezután még számos esetben bonyolítottam le turnékat Spanyolország különböző vidékein. Minden alkalommal megérintett a számunkra kissé különös és akkor még kevéssé ismert kultúra, ezen belül a minden más zenei nyelvezettől eltérő sajátos hangzásvilág. Hazatéréseimet követően utána néztem a spanyol zenéről itthon található irodalomnak. Meglepődve tapasztaltam, hogy a század első fele egyik jelentős zeneszerzőjének, Manuel de Fallának tevékenységéről magyar nyelven csupán a lexikonokban olvashatunk. De Falla műveinek egy része ugyan nem teljesen ismeretlen a magyar zenekedvelők előtt, de róla a hazai irodalomból nem szerezhetnek ismereteket. Ekkor fogtam neki a hiány pótlásának. Első lépésként megkerestem Manuel de Falla jogörökösét, Isabel de Fallát, a zeneszerző testvérének lányát, akivel sikerült jó kapcsolatot kialakítanom. Előadtam neki a tervemet, hogy megkísérlem megírni az első magyar nyelvű munkát a nagy spanyol mesterről. Természetesen igen nagy lelkesedéssel fogadta bejelentésemet. Minden rendelkezésre álló segítséget megadott a munkámhoz. Az ő jóvoltából jutottam hozzá de Falla összes művének hangzó anyagához és a zeneszerzőről szóló szinte mindent felölelő spanyol, francia, angol, német és olasz nyelven fellelhető irodalomhoz. Könyveket, folyóiratokat, katalógusokat, prospektusokat és leveleket bocsátott rendelkezésemre, a könyvben található fényképeket pedig az Archivo Manuel de Falla juttatta el hozzám. 1978-ban a spanyol külügyminisztérium kulturális igazgatósága vendégeként felkereshettem de Falla ibériai otthonait. A teljesség kedvéért igyekeztem felkutatni a budapesti könyvtárakban fellelhető de Fallával kapcsolatos cikkeket, hangversenykritikákat, amelyek művei magyarországi elhangzása után jelentek meg. Sikerült hangversenyműsorokat találnom a korabeli zenei élet emlékei között, vagy néhány mondatot a korral foglalkozó könyvekben. A hatalmas nemzetközi anyagba így magyar adatok is belekerülhettek. Nyomon tudtam követni de Falla egy-egy művének magyarországi fogadtatását, és közölni tudom a bemutatásra vállalkozó magyar művészek nevét is. Ennek következtében de Fallával kapcsolatos hazai adatok is belekerültek a rendelkezésemre álló nemzetközi információs anyagba. A könyv 13 fejezetben mutatja be a spanyol zeneszerző életútját, működésének színtereit, művészetének fejlődését, és a kor szellemi áramlatait. A függelékben a művek időrendi táblázata, és a de Falláról szóló általam elérhető irodalom jegyzéke található. A fejezetek az események időrendi sorrendjét követik. Bemutatják a spanyolországi és az európai társadalmi és művészeti élet eseményeit, felidézve a századvég és századunk első felének zenei légkörét is. A korrajzban körvonalazódik de Falla helye és jelentősége az európai zene történetében. Az életrajzi vonalvezetésben de Falla minden művéről nemcsak említés történik, hanem azokról részletes ismertetés is található. Az adatok a különböző nyelven megtalálható irodalom összevetése alapján teljesen megbízhatónak tekinthetőek. Levélrészletek, újsághírek, kritikák, kortársak, barátok visszaemlékezései ékelődnek be az események elbeszélésének folyamatába. Az első lapon egy de Fallához írott vers ad hangulati indítást, a könyv végén pedig hatalmas, áradó gyászköltemény búcsúztatja el a mestert, mindkettő egy-egy spanyol költő alkotásának műfordítása. Vissza