Mání és a fény vallása

Fülszöveg

A világvallások között (buddhizmus, kereszténység, manicheizmus és iszlám) a manicheizmust már kialakulásakor váratlan meglepetések, hódító útján már-már véglegesnek tetsző vereségek, majd bámulatra méltó megújulások, térítőútjain pedig lenyűgöző sikerek jellemzik, amelyek során mindig sajátos szimbiózist tudott kialakítani a különböző kultúrák nyelvével. Tudvalévően az Ábrahám-vallások - a judaizmus, a kereszténység és az iszlám, a közös gyökerek okán - eltéphetetlen szálakkal kapcsolódnak egymáshoz, bár történelmük során állandó harcban álltak egymással, s amikor lehetett, megtagadták egymást, addig a manicheizmus alapítója, a mindkét szülője révén iráni eredetű, ám egy dél-mezopotámiai zsidó-keresztény újrakeresztelő közösségben felnövő Mání tudatosan a nagy prófétaelődök: Zarathustra, Buddha és Jézus követőjének és hirdetésük kiteljesítőj ének tartotta magát, kiegészítve őket a kor nagy értelmiségi kihívásával, a gnózis szótériológiájával. A manicheizmus története a... Tovább

Fülszöveg

A világvallások között (buddhizmus, kereszténység, manicheizmus és iszlám) a manicheizmust már kialakulásakor váratlan meglepetések, hódító útján már-már véglegesnek tetsző vereségek, majd bámulatra méltó megújulások, térítőútjain pedig lenyűgöző sikerek jellemzik, amelyek során mindig sajátos szimbiózist tudott kialakítani a különböző kultúrák nyelvével. Tudvalévően az Ábrahám-vallások - a judaizmus, a kereszténység és az iszlám, a közös gyökerek okán - eltéphetetlen szálakkal kapcsolódnak egymáshoz, bár történelmük során állandó harcban álltak egymással, s amikor lehetett, megtagadták egymást, addig a manicheizmus alapítója, a mindkét szülője révén iráni eredetű, ám egy dél-mezopotámiai zsidó-keresztény újrakeresztelő közösségben felnövő Mání tudatosan a nagy prófétaelődök: Zarathustra, Buddha és Jézus követőjének és hirdetésük kiteljesítőj ének tartotta magát, kiegészítve őket a kor nagy értelmiségi kihívásával, a gnózis szótériológiájával. A manicheizmus története a vallástörténet legizgalmasabb és legtöbb talányt kínáló fejezete. Máig eldönthetetlen vita folyik arról, hogy mit tekinthetünk e Próteusz gyanánt alakváltó vallás gyökereinek: vajon az iráni eredeteket vagy a keresztény hatásokat, esetleg a gnózis egy sajátos válfaja lenne, avagy mindez együtt; mit tekinthetünk „stíluselemeknek" és mit alapvető jellegzetességeknek, mi adta metamorfózisainak meg-megújuló erejét, amelyek között a legbámulatraméltóbb talán az európai történelemben is fontos újjászületés a „neomani-cheizmus" áramlataiban, az albigens, kathár és bogumil mozgalmak kultúrtörténetileg is oly jelentős kivirágzásában, amely a kifinomultabb emberi érintkezés sokkal rokonszenvesebb formáit hozta létre a korabeli durva szövésű keresztény kínálatnál. Különösen rejtélyes a mai ember számára, hogy e mélyen pesszimista világlátás, amely a földi életet a sötétség és a gonosz erőinek alávetett nyomorúságnak tekinti, amelyből alig teljesíthető életmóddal lehet csak kiküzdeni a megváltást, miképpen lehetett számos etnikum és kultúra számára az egyetlen üdvözítő út legalább egy évezreden keresztül. A Corvina Keleti források sorozatának - méretei miatt - rendhagyó darabja nemzetközi vonatkozásban is figyelemre méltó kísérlet, a legjobb magyar szakemberek közreműködésével mutatja be e sajátos és páratlan világvallást a görög, ujgur, kínai, arab, szír, közép-perzsa, latin és kopt források pontos fordításával és kommentálásával. Vissza