Maláriától a gyógyulásig (dedikált példány)

Fülszöveg

Öt év után állapították meg az orvosok, hogy Áginak Lyme-kórja van. Ezt a fertőzött kullancs csípése következtében kifejlődő súlyos betegséget az amerikai orvosok már 1975-ben felfedezték, a hazai orvosok azonban nem tudtak róla. Pedig ha idejében felismerik, a lány néhány hét alatt meggyógyul. Ági akkor már teljesen mozgásképtelen volt. Minden idejét a betegsége tanulmányozásával töltötte, és felfedezett egty cikket, mely szerint Mexikóban egy klinikán maláriával gyógyítják a Lyme-kórt. Ruzsa - a Szeged környéki falu - szélén élve, telefon nélkül, de konok elszántsággal addig szervezkedett, amíg vállalatok és magánszemélyek adakozásaiból sikerült összegyűjtenie a milliókat a mexikói útra.
Hanem a kór nem érte be a gyógykezeléssel, és Ágnes úgy gondolta, nem lenne tisztességes dolog, ha ismét pénzt kérne. Könyvben írta meg történetét, és a könyv bevételéből pótolta az újabb mexikói gyógykezekés költségeit.
Amikor hallgattam Ágnest, szájtátva nézem, milyen ereje van ennek a lánynak és arra gondoltam, ha ezt az erőt, kitartást, elszántságot nem a betegség elleni küzdelem kötötte volna le, mire vihette volna. Aztán rájöttem, van Áginak életműve, mint a testépítőknek: saját maga. "Makra Ágnes test- és léleképítő".
Ági további gyógykezelésre szorul és megszületett az első könyv folytatása is. Már-már úgy fest, vagy a kór telhetetlen, és újabb és újabb áldozatokat követel ettől a lánytól vagy a sors mérte ki rá ezt a terhet, hogy a világnak olyan részletei iránt tegye fogékonnyá, amilyenekre az úgynevezett egészségesek sohasem képesek. Hogy érzékenyebb legyen, hogy a kiszolgáltatottak szemszögéből lássa az embereket, bennünket, aztán mondja el, milyenek vagyunk. És erőt adjon azoknak, akik különböző betegségekben szenvedve már reménykeni sem tudnak abban, hogy lesz valaki, aki rajtuk is segít.
Mert, ahogyan az ősi keleti mondás állítja, "nem az válik bölccsé, aki szenved, hanem aki gondolkodi, miközben szenved".

Kepes András Vissza