Malajzia - Borneó

Fülszöveg

Nincs sok pénzem, nem beszélek jól angolul, elmúltam 50 éves, nem vagyok sportember - nem valami fényes helyzet, valljuk be. De szeretek utazni és mindig is vonzott a Kelet. Ami mindazonáltal reálisan egyáltalán nem látszott elérhetőnek, főként nem az én, szocializmuson felnőtt korosztályomnak. Mert nem hittem volna, hogy valaha is láthatom Bangkok templomait, alhatok az észak-thaiföldi hegyi törzsek kunyhóiban, kerülgethetem Laoszban egy rizsszállító bárkán az örvénylő Mekongból kiemelkedő kőszirteket, majd pedig kétezer kilométerrel délebbre, immáron Vietnámban, szakadhat rólam az izzadság vagy éppen a langyos trópusi eső a delta párás melegében, ülhetek a pagodák csendjében a Buddha-szobrok előtt, bámulhatom éjszaka egy dzsunka fedélzetén a Tonkini-öböl szikláinak sziluettjeit, végigkóstolhatom Kelet-Ázsia fantasztikus ízeit, érezhetem Hanoi vagy Saigon hangulatát, bujkálhatok a vietkong harcosok föld alatti járataiban vagy a borneói dzsungelben, láthatom a maláj hegyi törzsek faluit, sétálhatok a kambodzsai Angkor dzsungellel körülvett, ezeréves romjai között, siklik el az orrom előtt egy mérgeskígyó Burmában - végül pedig a langyos dél-kínai tenger egy kis szigetén, egy pálmakunyhóban dőlhetek el... és mindezt utazási irodák közreműködése nélkül! Gondolom, vannak ilyen hitetlenek még egy páran. Számukra ajánlom ezt a személyes hangvételű útleírást. Számukra, akiket a gyakorlati tapasztalataim alapján meg szeretnék győzni arról: nem kell lemondaniuk ezekről a fantasztikus élményekről, vágjanak csak nyugodtan bele. Azok számára ajánlom, akik szívesen utaznának egzotikus országokba, de úgy érzik, hogy ez meghaladná anyagi kereteiket, azoknak, akik csak legyintenek, hogy ez már biztos kimarad az életükből. Ugyan már, miért maradna ki? Azok számára, akik meglátva az utazási irodák szervezett útjainak árait, nem is gondolnák, hogy az ott leírtak harmadából is kényelmesen ki lehet jönni úgy, hogy semmilyen élményről nem marad le az utazó, sőt! Azok számára, akik nem tudják elképzelni, mi is történhet velük, ha egyszer csak ott állnak majd a Távol-Kelet valamelyik párás, lármás repterén, hogyan boldogulnának egy soha nem látott városban, egy soha nem tapasztalt életmódban, ha nem terelgeti őket a magyar idegenvezető a bérelt buszba, a kinti valóságtól leválasztott, desztillált környezetbe. Vissza