Fülszöveg
A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának egyik, szinte legfontosabb célja a mai magyar képzőművészet reprezentáns képviselőinek bemutatása. A "Műelemzés" című új sorozattában a mai magyar képzőművészet legjelentősebb alkotásait mutatja be.
A sorozat eddig megjelent kötete: Dávid Katalin: "Bernáth Aurél két falképe " c. elemzés és Pogány Frigyes: "Salgótarján új városközpontja", mely az építészet helyes szemléletére neveli a közönséget. A kiadó most megjelenő új könyvében a szerző Makrisz Agamemnon szobrászművész három alkotását elemzi részletesen: a "Feleségem" c. portrét, a mauthauseni magyar "Mártíremlékmű"-vet és a kecskeméti "Úszás" c. kútkompozíciót.
A görög származású, egy ideig Franciaországban, majd 1950-től hazánkba alkotó művész munkásságáról mostanáig nem jelent meg összefoglaló értékelés. Jelentős egyéni kiállítása 1951-ben volt utoljára; ezt érthető is, hiszen igazi műfaja a köztéri szobrászat. A bevezető épp ezért kitér a köztéri szobrászat és a portrémintázás...
Tovább
Fülszöveg
A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának egyik, szinte legfontosabb célja a mai magyar képzőművészet reprezentáns képviselőinek bemutatása. A "Műelemzés" című új sorozattában a mai magyar képzőművészet legjelentősebb alkotásait mutatja be.
A sorozat eddig megjelent kötete: Dávid Katalin: "Bernáth Aurél két falképe " c. elemzés és Pogány Frigyes: "Salgótarján új városközpontja", mely az építészet helyes szemléletére neveli a közönséget. A kiadó most megjelenő új könyvében a szerző Makrisz Agamemnon szobrászművész három alkotását elemzi részletesen: a "Feleségem" c. portrét, a mauthauseni magyar "Mártíremlékmű"-vet és a kecskeméti "Úszás" c. kútkompozíciót.
A görög származású, egy ideig Franciaországban, majd 1950-től hazánkba alkotó művész munkásságáról mostanáig nem jelent meg összefoglaló értékelés. Jelentős egyéni kiállítása 1951-ben volt utoljára; ezt érthető is, hiszen igazi műfaja a köztéri szobrászat. A bevezető épp ezért kitér a köztéri szobrászat és a portrémintázás jellemezésére, és arra fontos szerepre, amit Makrsiz művei töltenek be a magyar köztéri szobrászatban. Az elemzés nagyobb része: gondolatok a mauthauseni emlékműről, a körülmények, a helyszín ismertetése, az emlékmű több szempontú elemzése.
Mielőtt a "Feleségem" című portrét elemzi a szerző, kitér a portrészobrászat jellegzetességeire, majd összehasonlítja egy másik - ugyancsak a művész feleségéről készült - portréval.
Az "Úszás" kútszobor problematikája is az előző műfajhoz tartozik: a hely, a táj lehetőségeinek ismertetése, kiegészítve a kútszobrok érdekes témakörével.
A műélvezetet és a jobb megértést fokozza az a 32 fekete-fehér fotó, amely szinte forgatókönyvszerűen követi a szöveget, illusztrálja a szerző mondanivalóját.
Vissza