Makó története 1849-től 1920-ig

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Makó

'Gilicze János: Makó története 1849-től 1920-ig ' összes példány

Kiadó:	Makó Város Önkormányzata
Kiadás helye:	Makó
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	597 oldal
Sorozatcím:	Makó monográfiája
Kötetszám:	5
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:	963-03-3390-2
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Az abszolutizmus kora 1849-1867
Közigazgatás és várospolitika - Szabó Ferenc	5
A császári hadsereg és a lakosság 1849-1850-ben	5
A centralizált rendszer kiépítése (1849-1860)	7
Az önkormányzattól megfosztott város vezetése (1849-1860)	11
A város irányításának korlátozása, a főbírók és a tanács alárendeltsége	11
A tanács jogköre, szervezete és működése	16
Törekvések a városigazgatás átalakítására	20
Az 1860-1861. évi alkotmányos időszak	25
A provizórium és a kiegyezés előkészítésének évei (1862-1867)	28
Az oktatás - Tóth Ferenc	33
A népoktatás	33
A római katolikus iskolák	33
A református iskolák	35
A görög katolikus iskola	37
Az evangélikus iskola	38
Az izraelita iskolák	38
A tanyai iskolák	39
A vasárnapi iskolák	41
A tanítási módszer	42
A református magángimnázium	43
A dualizmus kora 1867-1918
I.
Egyletek, körök, egyesületek - Rozsnyai János	45
A szociális célú egyletek	46
A kultúrális célú egyletek	49
A gazdasági célú egyletek	53
Az általános célú egyletek	55
A parlamenten kívüli szervezetek - Rozsnyai János	59
A szegényparasztság mozgalmai	59
Munkásszerveződések	75
Makó és a parlamenti pártok - Tóth Ferenc	79
Justh Gyula, a 48-as eszmék őrzője	79
Alkotmányos küzdelem 1905-1906-ban	87
Justh Gyula, a demokratikus kurucvezér	97
Köztársasági mozgalom Makón	103
II.
Közigazgatás, városgazdálkodás - Marjanucz László	109
A községi törvény	109
A helyi közigazgatás szervezete	110
A fontosabb igazgatási területek	118
Makó harca városi jogállásáért	122
Városból nagyközség?	124
A köztisztviselők iskolázottsága	130
A városi képviselő-választás	132
A virilizmus rendszere	134
A város és a megye	138
A város gazdálkodása	142
Közrendészet, közbiztonság és tűzvédelem - Gilicze János	149
A betyárvilág fölszámolása	149
A városi rendőrség	160
A városi tűzvédelem szervezete és működése	165
III.
Urbanizáció és településszerkezet - Tóth Ferenc	171
Ivóvízellátás	171
Csatornázás	174
A fürdő	176
Posta, telefon, távíró	179
Villamosítás	184
A városkép	186
A városszerkezet	192
A közlekedés - Tóth Ferenc	197
A hídépítés	197
A vízi közlekedés	202
Az Arad-Csanádi Egyesült Vasút	205
A Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklós Helyiérdekű Vasút	210
A gyalogjárdák	215
Külterületi utak	219
IV.
A város mezőgazdasága	223
Földbirtokviszonyok - Urbancsok Zsolt	223
Makó határának változásai	223
A művelési ágak megoszlása	226
A közlegelő kiosztásának gazdasági és társadalmi hatásai	228
A feudális maradványok fölszámolása	232
A birtokmegoszlás	235
Makó bérleti rendszere	241
A makói tanyarendszer	244
Makó agrárgazdasága - Forgó Géza	246
Növénytermesztés	246
Állattenyésztés	261
Makó ipara - Huszár Szabolcs	271
A céhes világ utolsó szakasza	271
Iparfejlődés a kiegyezés küszöbén	275
Átalakulások az iparban 1870-1890-ig	277
Út az ipartestület megalakulásához	283
Makó ipara 1890 után	286
A kézműipar szerkezetének változásai	288
Ipar és gazdasági kiállítások	296
Makó jelentősebb ipari vállalkozásai	298
Kereskedelem - Huszár Szabolcs	301
Differenciálódás a város kereskedemében	301
Vásárok, piacok	305
A mezőgazdaságra épülő kereskedelem	306
Hitelügy - Schmidt József	309
A Makói Ipar és Kereskedelmi Társulat	309
A Makói Takarékpénztár	312
A Makói Önsegélyező Egylet	315
V.
Az egyházak	317
A népesebb felekezetek - Tóth Ferenc	317
Római katolikusok	317
Görög katolikusok	326
Reformátusok	330
Kisebb egyházak - Orbán Imre	339
Evangélikusok	339
A nazarénusok	344
Izraeliták	347
Ortodox hitfelekezet	348
A neológok	350
VI.
Oktatás - Tóth Ferenc	355
Óvodai intézmények	355
A népiskolák	357
A római katolikus népiskolák	357
A református népiskolák	358
A görög katolikus népiskolák	359
Az evangélikus népiskolák	360
Az izraelita népiskolák	361
Az állami népiskola	362
A tanyai népiskolák	365
A gazdasági ismétlőiskola	368
Az árvaházi elemi iskola	370
A tornaiskola	371
A szakiskolák	371
Az iparostanonc oktatás - Marosvári Attila	371
Az alsófokú kereskedelmi iskola	379
A középiskolák	380
A református algimnázium	380
A községi polgári fiúiskola	382
A polgári leányiskola	383
A főgimnázium	390
A művészetek és a sportélet - Tóth Ferenc	403
A zenei élet	403
Az építészet	413
A szobrászat	421
A festészet	422
A színészet - Papp János	427
A mozi	443
A sport	444
A könyvkultúra - Tóth Ferenc	447
Sajtó, nyomdák	447
Irodalom	452
Könyvtárak - Domokos László	467
VII.
Az első világháború - Halmágyi Pál	475
1914. A lelkesedés hónapjai	475
1915. Nagy csaták és csalódások	481
1916. Vér, vér, vér	485
1917. Mikor lesz már béke?	489
1918. Az összeomlás	493
A forradalmak és az idegen megszállás 1918-1920
Az 1918-1919. évi forradalmak - Halmágyi Pál	499
Az őszirózsás forradalom	499
A Tanácsköztársaság	505
Az idegen megszállás - Halmágyi Pál	515
A francia (szerb) megszállás	515
Az élet megindulása, kapcsolat az országgal	516
Az önkényuralmi szervek működése	517
A gazdasági helyzet és a román kormánybizottság	518
A hétköznapi élet a francia megszállás alatt	521
A francia megszállás vége	522
A román megszállás	524
A megszállás katonai-politikai eseményei	524
A román fönnhatóság a megszállók szemszögéből	532
A román fönnhatóság a makóiak szemével	535
Rekvirálások és a város egyéb gazdasági nehézségei	538
A román megszállók és a megszállás jellemzése	545
Mutatók - Tóth Ferenc
A rövidítések jegyzéke	547
A fényképmellékletek jegyzéke	558
A grafikai mellékletek jegyzéke	562
Névmutató	563