Makó az ősi ellenzéki fészek

Előszó

Részlet:
Hajdani valóságok
Makó a felszabadulásig ellenzési város volt.
De vajon volt-e rá oka?
Lássuk, mit válaszol erre a kérdésünkre a történelem!
E helyen már a honfoglalás előtt emberek által lakott település volt. A történelmi időkben a Maros itteni partján létesült település első neve Velnök volt, ami magyarul révészt jelent. Makó nevet első földesuráról, Makó bántól nyerte.
Századok átugrásával lépjünk át most a török világba. Szeged 1542-ben került török kézre. 1551-ben Makó alatt is megjelent a török hadsereg, de eleink visszaverték az első támadásokat. És perce segítség után néztek, mert nyilvánvaló volt, hogy a kis város népe tartósan nem állhat ellen a hatalmas túlerőnek. Segítség azonban - mint mondani szoktuk - semerről semmi. Ezért őseink jobbnak látták önként behódolni. Adót ajánlottak fel a töröknek, és gazdag ajándékokkal igyekeztek kiengesztelni. 1552. július hó 27-én, Temesvár eleste után azonban Ahmet bég csapatai mégis betörtek a városba, s a rablóhad a várost teljesen kifosztotta, fölégette, a lakosokat nagyobb részben kiirtotta. Minden élet és minden érték teljesen elpusztult, Makót nem volt többé. 1558-ban, amikor a törökök adófizetés céljából összeíratta a népet, már 300 sárházat, inkább kunyhót talált e helyen. Makó koldus népe ezekben az években három úrnak adózott. Rendszeresen fizetett a török kincstár javára, de a kamarának is küldtek olykor adót, sőt a királyi Magyarországra menekült, akkor csak névleges földesúrnak is juttattak néha kilencedet, mert a sűrűn váltakozó erőviszonyok között minden irányban barátságos arcot kellett mutatni. Vissza