1.067.073

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Huszonöt év

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia története

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 695 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 978-963-88564-6-3
Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tovább

Előszó


Vissza

Fülszöveg


A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése éppen huszonöt éve, 1992-ben alapította meg Kosáry Domokos javaslatára, hosz-szú és sokszor viszontagságos előkészítő munka után a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát. Az akkori elnök az akadémiai rehabilitáció szerves részének tekintette, hogy jóvátegye azt, amit Rákosi Mátyás és Révai József 1949-ben elkövetett, amikor kikergette az Akadémia falai közül a művészetek képviselőit. A jóvátételen túl azonban volt egy mélyebb oka is: Széchenyi István gondolatrendszeréhez híven helyre akarta állítani az intézményes akadémiai kapcsolatot az alkotó emberi szellem két hatalmas területe, a művészet és a tudomány között.
A Magyar Tudományos Akadémiának megalakulásától kezdve voltak művész tagjai, sőt, az első években ők ápolták igazán az akadémiai eszmét. Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Arany János nagy korszaka után olyan kiemelkedő alkotók képviselték a művészetet, mint Babits Mihály, Illyés Gyula, Bartók Béla, Kodály Zoltán. A Széchenyi... Tovább

Fülszöveg


A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése éppen huszonöt éve, 1992-ben alapította meg Kosáry Domokos javaslatára, hosz-szú és sokszor viszontagságos előkészítő munka után a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát. Az akkori elnök az akadémiai rehabilitáció szerves részének tekintette, hogy jóvátegye azt, amit Rákosi Mátyás és Révai József 1949-ben elkövetett, amikor kikergette az Akadémia falai közül a művészetek képviselőit. A jóvátételen túl azonban volt egy mélyebb oka is: Széchenyi István gondolatrendszeréhez híven helyre akarta állítani az intézményes akadémiai kapcsolatot az alkotó emberi szellem két hatalmas területe, a művészet és a tudomány között.
A Magyar Tudományos Akadémiának megalakulásától kezdve voltak művész tagjai, sőt, az első években ők ápolták igazán az akadémiai eszmét. Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Arany János nagy korszaka után olyan kiemelkedő alkotók képviselték a művészetet, mint Babits Mihály, Illyés Gyula, Bartók Béla, Kodály Zoltán. A Széchenyi Akadémia alapító tagjai: Nemes Nagy Ágnes, Mándy Iván, Szabó Magda, Vas István és mások nemcsak méltó folytatói, hanem természetes szellemi örökösei is voltak elődeiknek. A szellemi folyamatosságot képviselik a testület elhunyt és ma élő tagjaival, nemzetközileg elismert művészekkel együtt.
Könyvünk a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elmúlt huszonöt évének történetét tekinti át levéltári dokumentumok és gazdag képanyag segítségével. Bemutatja öt osztályának tagjait, és lerója tiszteletét életre hívója, Kosáry Domokos professzor, az MTA rendszerváltozás utáni első elnöke előtt. Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem