1.063.258

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az információs szabadságok

Adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága

Szerző
Budapest
Kiadó: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 485 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-224-760-4
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv szerzője a Magyar Köztársaság első adatvédelmi biztosa. Ez az új mű a személyes adatok védelmének és az információszabadságnak kultúrtörténeti, elméleti és gyakorlati problémáit egyaránt tárgyalja. A monografikus feldolgozás az információs privacy és az állam átláthatóságának nemzetközi és a hazai szakirodalmát és jogi szabályozásának történetét értékelve segíti az elméleti és gyakorló jogász tájékozódását. Több száz nemzetközi és hazai jogeset elemzésével mutatja be a gyorsan fejlődő jogterületet, és segíti a jogalkalmazót és a jogkeresőt. A könyv kitér az információs jogok történetére, a hazai, a környező és a távoli országok adatvédelmi és információszabadság szabályozásaira is, bemutatva a személyes adatok védelmének jogintézményeit. Külön fejezet tárgyalja az információs jogok fogalmi kategóriáit és az ezek között felfedezhető, de olykor rejtett joglogikai kapcsolatokat. Külön fejezetek tárgyalnak olyan, a szektorális adatvédelem körébe tartozó problémahalmazokat, mint... Tovább

Fülszöveg

A könyv szerzője a Magyar Köztársaság első adatvédelmi biztosa. Ez az új mű a személyes adatok védelmének és az információszabadságnak kultúrtörténeti, elméleti és gyakorlati problémáit egyaránt tárgyalja. A monografikus feldolgozás az információs privacy és az állam átláthatóságának nemzetközi és a hazai szakirodalmát és jogi szabályozásának történetét értékelve segíti az elméleti és gyakorló jogász tájékozódását. Több száz nemzetközi és hazai jogeset elemzésével mutatja be a gyorsan fejlődő jogterületet, és segíti a jogalkalmazót és a jogkeresőt. A könyv kitér az információs jogok történetére, a hazai, a környező és a távoli országok adatvédelmi és információszabadság szabályozásaira is, bemutatva a személyes adatok védelmének jogintézményeit. Külön fejezet tárgyalja az információs jogok fogalmi kategóriáit és az ezek között felfedezhető, de olykor rejtett joglogikai kapcsolatokat. Külön fejezetek tárgyalnak olyan, a szektorális adatvédelem körébe tartozó problémahalmazokat, mint az éles szakmai vitákat kiváltó bírósági adatkezelés, a munkahelyi adatvédelem, a direkt marketing, az egészségügyi, genetikai adatok felhasználhatósága, az új technológiák információs jogi implikációi és az elektronikus információszabadság. A melléklet az adatvédelmi biztosi esetjogot foglalja össze. A könyvet elsősorban az elméleti és gyakorlati szakembereknek és a téma iránt érdeklődő nem jogászoknak is ajánljuk. Vissza

Tartalom

Előszó 13
1. fejezet
Az információs hatalom 17
1.1. A jog és az ország - információs jogok - politikai rendszer 17
1.2. A könyv tárgya, általános megjegyzések 23
2.fejezet
A kukkoló szuveréntől a kukkoló társadalomig 25
2.1. Mózes megszámol, és Dávid is így tesz 25
Az Úr helyesel, haragra gyúl, Mózest megdicsérik, ellenben Dávid szíve
megsebhedék 26
2.2. Már nem csak a fejedelem figyel - a gonosz pletyka,
a fényképezőmasina vs. jog a magányra 28
2.3. A képmás és a „belső képmás", „a szladits" 32
2.4. Az információs jogok „filozófiája",
az információs hatalom megosztása 35
Big Brother Is Watching You! Little Brother Is Watching You! 35
2.5. Forradalom-Utópia, a jogi antropológia hiábavalósága 37
2.6. A tökéletesedés bonyolulttá tesz, a bonyolultság viszont
a tökéletlenség újabb forrása 40
2.7. Privacy, kultúra, magyar társadalom 41
2.8. Keressük a „Nagy Privacy Metaforát"! 46
2.8.1. A „Levegőt!" metafora 48
2.8.1.1. Neve, ha van 48
2.8.1.2. Ezek idegenek 52
2.9. Empíria - információs jogok, magyar társadalomismeret 55
2.9.1. Milyen a magyar? 55
2.9.2. Fontos a magánélet 57
2.9.3. Autonómia 61
3. fejezet
Adatvédelem, információszabadság 63
3.1. Miről beszélünk? 63
3.2. Az adatvédelem alapja 64
3.2.1. Adatvédelem a magánélet-védelemben, értelmezések 64
3.2.2. A privacyvédelem kritikusai 69
3.2.3. A legújabb kihívások 73
3.2.4. Az adatvédelem fejlődése - nemzetközi jogi háttér 75
3.2.5. Az Európai Emberi Jogi Bíróság 81
3.2.6. Az Európai Bíróság 88
A Lindqvist-ügy 89
Médianyilvánosság és személyiségi jogok 90
Lebach-ügy 90
Caroline von Hannover, avagy a bulvárkukkolás veresége ... 91
A Fuchsberger-eset 92
Az Egyesült Államok 92
3.2.7. Az adatvédelmi szabályozás generációi 93
3.2.8. A személyes adatok védelmének fogalmi rendszere,
legfontosabb nemzetközi és hazai szabályai 95
3.2.8.1. Az OECD adatvédelmi irányelvei 95
Az adatgyűjtés korlátozásának elve 95
Az adatminőség elve 95
A célhozkötöttség elve 96
A korlátozott felhasználás elve 96
A biztonság elve 96
A nyíltság elve 96
A személyes részvétel elve 96
A felelősség elve 96
3.2.8.2. Az adatvédelem kiépülése Kelet-Közép-Európában,
pillanatfelvétel 97
3.2.8.2.1. Az adatvédelem a kelet-közép-európai
alkotmányokban 97
3.2.8.2.2. A Cseh Köztársaság 98
3.2.8.2.3. A Szlovák Köztársaság 101
3.2.8.2.4. A Lengyel Köztársaság 103
3.2.8.2.5. A Magyar Köztársaság 104
Következtetések 106
3.2.8.3. A személyes adat: Európa Tanács-Európai
Unió-Magyarország 108
A relatív és az abszolút értelmezés 109
3.2.8.3.1. Személyes adat-e a fénykép?
Mikor kifogásolhatja az érintett a róla
nyilvános helyen készült - esetleg
publikált fotót? 114
3.2.8.3.2. A jogi személyek és az elhunytak adatai ... 116
3.2.8.3.3. A magyar adatvédelmi törvény hatálya
és az európai jog 117
3.2.8.3.4. Az információs önrendelkezési jog 118
3.2.8.3.5. Az adatalany, az érintett 119
3.2.8.3.6. Az érzékeny adat 120
3.2.8.3.7. Az adatkezelés 122
3.2.8.3.8. Az adatkezelő 123
3.2.8.3.9. Az adatfeldolgozó, adatfeldolgozás 124
3.2.8.3.10. Az adatkezelés jogszerűsége 124
3.2.8.3.11. Az adatminőség 127
3.2.8.3.12. Az adatbiztonság 128
3.2.8.3.13. Az adattovábbítás 128
3.2.8.3.14. Nyilvánosságra hozatal 129
3.2.8.3.15. Személyes adat nyilvántartás, adatbázisok 129
3.2.8.3.15.1. Kitérő, egy figyelemre
méltó vita a tárgyi hatályról
és az adatbázisokról 130
3.2.8.3.15.2. A személyes, közérdekű és
közérdekből nyilvános adatok
viszonya 135
3.2.8.3.16. Határátlépő adatáramlás 135
3.2.8.3.17. Független adatvédelmi
biztos-adatvédelmi hatóság 137
3.2.8.3.18. Bevezetők az adatvédelmi biztos
éves jelentéseihez 139
3.2.8.3.18.1. Az 1995-96-os év 139
3.2.8.3.18.2. Az 1997-es év 141
3.2.8.3.18.3. Az 1998-as év 144
3.2.8.3.18.4. Az 1999-es év 151
3.2.8.3.18.5. A 2000. év 159
3.2.8.3.19. Az adatvédelmi nyilvántartás 167
3.2.9. Az Alkotmánybíróság döntései az információs
önrendelkezésről 168
3.3. Az információs hatalommegosztás aktív oldala
-információszabadság 176
3.3.1. A jog megfogalmazhatóságának története,
a társadalom visszafigyel („We watch the watchers") 176
3.3.1.1. Felvilágosodás, aktanyilvánosság 177
3.3.1.2. Fogalmi fejlődés 17g
3.3.2. Az Európai Unió 180
Az Európai Bíróság 183
3.3.2.1. Fizet-e Európa a közérdekű adatokért? 184
3.3.3. Az Európai Emberi Jogi Bíróság és a közérdekű adatok 185
3.4. Adatvédelmi, információszabadság-törvények vagy kombinált
adatvédelmi és információszabadság-törvény 187
3.4.1. A közérdekű adat és a közérdekű adat nyilvánossága 188
3.4.2. Az információszabadság 189
3.4.3. Az Alkotmánybíróság információszabadság-döntései 193
3.4.3.1. Az információszabadság kiterjedtsége 193
3.4.4. A döntést megalapozó, belső használatú iratok 195
3.4.5. A jogosultak köre 196
3.4.6. Jogérvényesítés - 197
3.4.7. Az információszabadság korlátai 199
3.4.7.1. Az állam titkai 200
3.4.8. A személyes adat és a közérdekű adat elhatárolása 202
4. fejezet
Közérdekű adat - személyes adat - nyilvános adat - titok
(történeti, logikai, fogalmi problémák) 205
4.1. Átlátható állam: nyilvános adat és/vagy közérdekű adat? 205
4.1.1. Információs jogok-kommunikációs jogok 205
4.1.2. Jogunk van tudni, hogy jogunk van kérdezni 208
4.2. Mi legyen átláthatatlan? Mi a privacy?
Mit védünk, miért védjük? 210
4.2.1. Az individualitás védelme mégiscsak evidens követelmény,
de kontinensenként, országonként, megyénként,
családonként eltérő tartalommal 210
4.3. A nyilvánosság, a magántitok, az állami titok a magyar jogban 215
4.3.1. A hazai szabályozás logikája 215
4.3.2. Adatcsoportok logikai kapcsolatai a magyar jogban 218
4.3.2.1. Közérdekű adat-személyes adat 218
4.3.2.2. Közérdekű adat-nyilvános adat 219
4.3.2.3. Személyes adat-nyilvános adat 220
4.3.2.4. Közérdekű adat-nyilvános adat-személyes adat
- és hogyan van az USA-ban? 221
4.3.2.4.1. Egy pillantás az USA-beli szabályozás
logikájára 221
4.3.2.5. Közérdekű adat-államtitok/
szolgálati titok-személyes adat 223
4.3.2.6. Üzleti titok (biztosítási titok, banktitok, adótitok stb.)
közérdekű adat-személyes adat-nyilvános adat 224
Adatvédelmi biztosi gyakorlat 225
Új fogalom: közérdekből nyilvános adat 229
Az üzleti titok 229
Banktitok 230
Foglalkozási, hivatási titok 232
Az ügyvédi titok 233
Az orvosi titok 233
Közjegyzői titok 233
Konzuli titok 234
A lelkészi titok, gyónási titok 234
Az elektronikus hírközlés hatósági titkai 234
Adótitok 234
A meteorológiai adatok 235
4.3.2.7. Statisztikai adat-közérdekű adat-személyes
adat-egyedi adat-nyilvános adat 236
4.3.2.8. Környezeti adat, közérdekű adat, nyilvános adat 237
4.3.2.9. Összefoglaló ábra 239
4.4. A közérdekű adatok értékesíthetősége 240
4.4.1. Az alanyi oldal - kinek az adata nyilvános? 243
4.4.1.1. A közfeladatot ellátó szerv, a közfeladatot
ellátó személy valamint a közszereplő adatainak
nyilvánossága 244
4.4.1.1.1. „Szerv vagy személy" 244
4.4.1.1.2. A közfeladat fogalma 244
A Rechnungshof-ügy 251
Egy magyar eset 253
4.4.1.2. Az adat és a közfeladat a gyakorlatban, TASZ vs.
Alkotmánybíróság 253
4.4.1.2.1. A keresettől az első fokú ítéletig 253
4.4.1.2.2. Az adat 256
4.4.1.2.3. Még egyszer: a nemzetközi
információszabadság-gyakorlat
és a magyar „adat" 261
4.4.1.2.4. Miért kell tövény(ek)ben biztosítani
az elektronikus információszabadságot? 263
A bírói jog elektronikus közzététele 280
Az elektronikus információszabadság-törvény fontosabb újításai 283
A szabályozás célja 283
Adatfelelős-adatközlő 284
Az elektronikus közzététel 285
A közzétételi listák 289
A közérdekű adatok központi
elektronikus jegyzéke és az egységes
közadatkereső rendszer 290
Lesz-e az e-információszabadságból
e-demokrácia? 291
5. fejezet
További alkalmazások 295
5.1. A nyilvánosság és a bíróságok 295
5.1.1. Kossuth Lajos és Kant Immánuel 295
5.1.2. A bírósági eljárások nyilvánossága - pozitív jog 296
5.1.3. A bírói eljárások nyilvánossága, az iratok megismerhetősége
az adatvédelmi biztosi gyakorlatban - további esetek 303
5.1.4. Interaktivitás 308
5.1.5. Közérdekű adatközlés
megtagadása miatt indított perek 309
Köztéri kamerák - jogkorlátozó bírói állásfoglalás 309
5.1.6. A titkos információgyűjtés bírói engedélyezése 210
5.1.7. Összefoglalva 312
5.2. Az alapjogok és a közvetlen üzletszerzés 312
Miért érdemes szemügyre venni a direkt marketinget? 312
Azért érdemes mögé nézni 315
A közvetlen üzletszerzés Magyarországon 316
A tilalmi (Robinson) lista 319
Örüljünk mégis az alkotmányosan kétes értékű törvényünknek? 320
Az elektronikus adatbázis marketing kockázata 321
Megoldási lehetőségek 324
Magyarország és az elektronikus korszak kihívásai 326
A közvetlen üzletszerzés és az adatvédelmi biztosi gyakorlat 328
Záró megjegyzés 332
5.3. Munkahelyi adatvédelem 332
A nagyvilág, a hűbériségtől a jogegyenlőségig 332
Magyarország-Európa 335
Kitérő: üzleti irat-magánirat 336
Másutt 337
Munkahelyi adatvédelem-adatvédelmi biztosi gyakorlat 339
Adattovábbítás 339
Nyilvántartás 341
Hozzáférés a munkavállaló saját adataihoz 342
Bűnügyi adat a munkáltató birtokában 343
Levelezés 344
Számítógép, e-mail, internet 345
Telefon 346
Kamera 347
Pályázatok 349
Kíváncsi munkáltató 350
Munkavállalói adatok nyilvánosságra hozatala 353
5.4. Pszichológiai, egészségügyi vizsgálatok 353
Biometrikus azonosítás 355
5.5. Egészségügyi adatok, drogbetegek 355
A genetikai adat
(az új tudás és az új technológia adatvédelmi implikációi) 357
Genetikai adatok, néhány következtetés 362
A nemzetiségi identitás nyilvántarthatósága és a privacy oltalma 363
Miféle regisztráció lehetséges? 371
Technológia, jog, adatvédelem az Interneten 374
Kis testvérek a Nagy Testvér pórázán 378
Az Európai Unió pénzmosási irányelve és a magyar
alkotmányos követelmények 378
Forgalmi adatok az elektronikus kommunikációban 381
Bankok, biztosítók 386
Az információs jogok a büntetőjogban 388
Az állam titka 388
A privacy és a közérdekű adat megismerhetőségének
büntetőjogi védelme 390
A magántitok megsértése, magántitok jogosulatlan
megismerése, visszaélés személyes adattal 391
Visszaélés közérdekű adattal 394
Levéltitok megsértése 394
Megőrizhető-e a magánélet az információs társadalomban? 395
Zárszó 399
Melléklet. Kivonatolt válogatás az adatvédelmi biztosi esetjogból
(1995-2001) 399
Lottó ötös 400
Belügyminisztérium, népességnyilvántartás 401
Népszámlálás 403
Információszabadság általában 404
Önkormányzatok, szabálysértés 408
Anyakönyv, gyámügy 409
Szociális igazgatás 410
Rendőrség 413
Titok 416
Titkosszolgálatok, nemzetbiztonsági ügyek 419
Adóigazgatás 420
Egészségügy, pszichiátria 425
„Rossz emberek" adatvédelme 427
Üzleti titok-információszabadság 428
Üzleti titok, banktitok, és hasonlók 428
Bank és ügyfél 430
Biztosító és ügyfele 432
Közvetlen üzletszerzés 433
Információszabadság v. személyes adat, sajtó 434
Közszolgáltatók, távközlés 438
Különleges adat 441
Környezeti adat 444
Közszereplők 446
Internet 448
Függelék 451
Irodalomjegyzék 459
Név- és tárgymutató 473
Jogesetmutató 479

Majtényi László

Majtényi László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Majtényi László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem