Tihanyi Lajos

Fülszöveg

Tihanyi Lajos (Budapest, 1885 - Párizs, 1938) az egyik legnagyobb magyar festő. Művészi pályája Nagybányáról indult. A Nyolcak tagjaként vált ismertté. A 10-es években számos tájképet, csendéletet és aktot festett, de legismertebbek portréi. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején vállalt munkája miatt emigrálni kényszerűit. Először Bécsben, majd Berlinben telepedett le. 1924-ben végleg Párizsba költözött. Az 1929-30-ban New Yorkban töltött időtől eltekintve, Párizsban élt, ott is halt meg egy ugyanolyan agyhártyagyulladás következtében, mint amilyen tizenegy éves korában halláskárosodását okozta. Külföldön, bár továbbra is festett tájképeket, csendéleteket és portrékat, absztrakt festővé vált. A 30-as években az Ahstraction-Creation csoport tagja volt. Önálló kiállítása volt 1918-ban a MA rendezésében Budapesten, 1920-ban Bécsben, 1921-ben Berlinben, majd 1925-ben Párizsban. Számos csoportos kiállításon is részt vett.
Ebben a könyvben a művész több, mint kétszáz levele, szinte valamennyi publikált, vagy kéziratban fennmaradt művészeti írása, hozzá írott levelek, művészetét elemző tanulmányok, visszaemlékezések tálalhatók több mint kétszáz kép kíséretében. Tihanyi Lajos művésztársai mellett a kor számos jelentős íróját, költőjét, fotóművészét, filmrendezőjét, politikusát ismerte, ezért a művészettörténet, az irodalomtörténet, a művelődés- és politikatörténet számára is páratlan adalékokat tartalmaz ez a könyv. Érdekes olvasmányul szolgálhat minden érdeklődőnek. Vissza