1.067.017

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarország a világkereskedelemben

Főiskolai tankönyv

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 231 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-19-0546-2
Megjegyzés: Első kiadás. Tankönyvi szám: 42 552.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Magyarország az 1960-as évek elején még a világkereskedelem 0,8%-át, a 70-es években már csak 0,5 %-át adta, és országunk részaránya a világkereskedelemben tovább csökkent: a mélypont 1993-ban volt, amikor a magyar kivitel a világexport alig 0,25%-át tette ki. Ezt követően a magyar kivitel dinamikusan bővült, 1993 és 1998 között közel két és félszeresére nőtt, s ezzel Magyarország részaránya a világkereskedelemben újra 0,36%-ra emelkedett. Kevés ország mutatott fel ehhez fogható fordulatot.
Hazánk jól használta ki a rendelkezésére álló szűk mozgásteret: úgy növelte nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő módon termelését, exportját és termelékenységét, hogy közben csökkent az infláció, és kezelhető maradt a kereskedelmi és fizetési mérleg hiánya.
A magyar külgazdaság-politika középpontjában az európai uniós csatlakozás előkészítése áll, mért ez segítheti leginkább hazánk fejlődését, világgazdasági integrációját. Csatlakozásunk az EU-hoz az ország történelmének egyik... Tovább

Fülszöveg

Magyarország az 1960-as évek elején még a világkereskedelem 0,8%-át, a 70-es években már csak 0,5 %-át adta, és országunk részaránya a világkereskedelemben tovább csökkent: a mélypont 1993-ban volt, amikor a magyar kivitel a világexport alig 0,25%-át tette ki. Ezt követően a magyar kivitel dinamikusan bővült, 1993 és 1998 között közel két és félszeresére nőtt, s ezzel Magyarország részaránya a világkereskedelemben újra 0,36%-ra emelkedett. Kevés ország mutatott fel ehhez fogható fordulatot.
Hazánk jól használta ki a rendelkezésére álló szűk mozgásteret: úgy növelte nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő módon termelését, exportját és termelékenységét, hogy közben csökkent az infláció, és kezelhető maradt a kereskedelmi és fizetési mérleg hiánya.
A magyar külgazdaság-politika középpontjában az európai uniós csatlakozás előkészítése áll, mért ez segítheti leginkább hazánk fejlődését, világgazdasági integrációját. Csatlakozásunk az EU-hoz az ország történelmének egyik legnagyobb szabású vállalkozása. Ugyanakkor elemi érdekünk stabil és bővülő kapcsolatot fenntartani, többi partnerünkkel is: intenzív regionális együttműködést alakítunk ki a kelet-közép-európai térség államaival, és fejlesztjük kapcsolatainkat a tengerentúli fejlett országokkal.
A szerző arra törekedett, hogy egységes rendszerbe foglalja a külgazdaság-politikában létező (néha vitázó) nézeteket, bemutatva egy kis, nyitott gazdaságú ország - Magyarország - külgazdaság-politikájának alapvonásait, a magyar gazdaság relációs kapcsolatait, integrációs törekvéseit és azt, hogy a külföldi működő tőke milyen hatást gyakorol hazánk gazdaságára. Vissza

Tartalom

Bevezetés 9
VILÁGGAZDASÁGI NYITÁS ÉS A KÜLGAZDASÁG LIBERALIZÁLÁSA 13
1. Külgazdaság-politikánk alapvető rendezőelvei 15
1.1. A külkereskedelem szerepe és fejlődése a magyar gazdaságban 15
1.2. A magyar gazdaság adottságai, Magyarország termelési tényezőkkel való ellátottsága 19
1.3. Magyarország és a világgazdasági nyitás 19
1.4. A magyar gazdaság 1990-1998 között 22
1.4.1. Az első szakasz: 1990 tavasza - 1993 első fele 23
1.4.2. A második szakasz: 1993 közepétől 1995 tavaszáig 25
1.4.3. A harmadik szakasz: 1995 nyarától 1997-ig 26
1.4.4. Az 1997-1998. évi gazdasági helyzet 28
2. Importliberalizáció és a kereskedelempolitika eszközrendszerének változásai 34
2.1. Az importliberalizálás nemzetközi tapasztalatai 34
2.2. Importliberalizálás Magyarországon 35
2.2.1. A külgazdaság liberalizálásának története 36
2.2.2. A külkereskedelem liberalizációjának két területe 37
2.2.2.1. Az importliberalizálás 37
2.2.2.2. A szervezeti liberalizálás 38
2.2.3. Előnyök és veszélyek az importliberalizálásban 41
2.2.3.1. Az importverseny hatásai 42
2.2.3.2. Az importverseny hatása a fizetési mérlegre és az árakra 42
2.2.3.3. Az importliberalizálás mikrogazdasági előnyei és veszélyei 43
2.3. Importliberalizálás és védelmi politika 44
2.3.1. Vámpolitika, vámrendszer és az importszabályozás 48
2.3.1.1. A vámtörvények 49
2.3.2. A kvótarendszer az importszabályozásban 55
2.4. Az árfolyam-politika hatása a külgazdaságra 56
2.5. Az exportösztönzés eszközrendszere és a külgazdaság 59
2.5.1. EXIMBANK, MEHIB 61
2.5.2. Pályázati lehetőségek 64
RELÁCIÓS KAPCSOLATOK 67
3.Magyarország külkereskedelme és külgazdasági kapcsolatai 69
4.Magyarország és a fejlett ipari országok 75
4.1. A magyar-EU kapcsolatok alakulása 76
4.1.1. Magyarország és az Európai Unió intézményi kapcsolatainak fejlődése 76
4.1.2. A magyar-EU külkereskedelemről 80
4.1.3. A magyar-EK társulási viszony-szerződésről 86
4.1.3.1. Preambulum, politikai dialógus 87
4.1.3.2. Ipari szabadkereskedelmi megállapodás 87
4.1.3.3. Jogi kiegészítések a szabadkereskedelmi megállapodáshoz 90
4.1.3.4. Az agrárkereskedelem 91
4.1.3.5. Szolgáltatások, letelepedési jog, munkaerő- és tőkeáramlás 92
4.1.3.6. Kooperáció és jogi harmonizáció 93
4.1.4. A társulási megállapodás módosításai, eddigi eredményei 94
4.1.5. Hogyan tovább a társulás után? 98
4.1.6. Magyarország EU-tagságának kritériumrendszere 102
4.2. Magyarország és az EFTA 111
4.3. Kereskedelmi kapcsolataink az USA-val, Japánnal és a többi OECD-országgal 116
4.3.1. Magyarország és az USA 116
4.3.2. Magyarország és Japán 121
4.3.3. Kapcsolataink az OECD többi országával 123
5.Kapcsolataink Kelet- és Közép-Európa országaival 128
5.1. Magyarország és a KGST 128
5.2. Kapcsolataink a Szovjetunióval és az utódállamokkal 1991-től 130
5.2.1. Hazánk és az utódállamok kapcsolatai a KGST megszűnése után 131
5.2.2. Az utódállamokkal folytatott kereskedelem tapasztalatai és problémái 135
5.2.3. Magyar-orosz gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok 139
5.2.4. Magyar-ukrán kapcsolatok 142
5.2.5. Kapcsolataink a további utódállamokkal 143
5.2.6. A magyar vállalatok és a FÁK piaca 144
5.3. CEFTA - Közép Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 145
5.3.1. A visegrádiak: Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország kapcsolatának új formája - a regionális integráció 145
5.3.2. Az eredeti szabadkereskedelmi megállapodás tartalma 149
5.3.3. Az eredeti megállapodás módosításai 152
5.3.4. A CEFTA bővülése 154
5.3.5. A CEFTA sikerei és az Európai Unió 155
5.3.6. Magyarország és a CEFTA, az együttműködés problémái 159
5.4. Szabadkereskedelmi megállapodásaink értékelése 162
5.5. Kapcsolataink a balkáni országokkal 164
5.5.1. A volt KGST-országokkal folytatott kereskedelem 164
5.5.2. Délszláv kereskedelem 165
6. Magyarország és a fejlődő országok gazdasági-kereskedelmi kapcsolatai 169
6.1. Történeti áttekintés 169
6.2. A kapcsolatokat befolyásoló tényezők 171
6.3. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelem szerkezete 172
6.4. Magyarország és a fejlődő országok közötti kereskedelem jövője 175
FUNKCIONÁLIS KAPCSOLATOK 179
7. Magyarország és a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi szervezetek 181
7.1. Magyarország és az OECD 181
7.2. Magyarország és a GATT/WTO 183
7.3. Magyarország és a nemzetközi pénzügyi intézmények 185
7.3.1. Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap 186
7.3.2. Kapcsolataink a Világbankkal és a bankcsoport tagjaival 188
7.3.3. Magyarország és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 190
8. A külföldi működő tőke szerepe és jelentősége Magyarországon 191
8.1. A nemzetközi működő tőke áramlásának irányai és hatásai 191
8.1.1. A működőtőke-mozgások nemzetgazdasági hatásai 192
8.1.2. A külföldi működő tőkét orientáló tényezők 194
8.1.3. A külföldi működő tőke fogalmáról, a befektetések formáiról 195
8.2. Külföldi működő tőke Magyarországon 196
8.2.1. A működőtőke-bevonás szabályozása és történetisége 196
8.2.2. A külföldi tőke befektetési céljai és a magyar gazdaság 205
8.2.2.1. Magyarország előnyös és hátrányos adottságai, lehetőségei
a külföldi tőke szempontjából 206
8.3. A külföldi működő tőke hatása a magyar gazdaságra 210
8.3.1. Makrogazdasági hatások 210
8.3.2. Mikrogazdasági hatások 212
8.3.3. Hogyan tegyük vonzóbbá magunkat a nemzetközi tőke előtt? 213
8.4. A magyar tőke külföldön 215
Befejezés 219
FÜGGELÉK
A leggyakrabban előforduló rövidítések > 225
Beruházásvédelmi megállapodások (1999. április 1.) 226
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények (1999. április 1.) 228
A Magyar Köztársaságban vámmentességet élvező legkevésbé fejlett fejlődő országok...230
A Magyar Köztársaság által preferenciális vámeljárásban részesített fejlődő országok 231

Majoros Pál

Majoros Pál műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Majoros Pál könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyarország a világkereskedelemben Magyarország a világkereskedelemben

A borító kissé megtört.

Állapot:
2.480 Ft
1.240 ,-Ft 50
19 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Magyarország a világkereskedelemben Magyarország a világkereskedelemben Magyarország a világkereskedelemben Magyarország a világkereskedelemben Magyarország a világkereskedelemben Magyarország a világkereskedelemben

A borító védőfóliája enyhén felhólyagosodott, több lapon ceruzás aláhúzás, jelölés látható.

Állapot: Közepes
2.480 Ft
1.980 ,-Ft 20
30 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Magyarország a világkereskedelemben Magyarország a világkereskedelemben Magyarország a világkereskedelemben Magyarország a világkereskedelemben Magyarország a világkereskedelemben Magyarország a világkereskedelemben

Több lapon aláhúzások, jelölések láthatók. A borító enyhén kopott, a lapélek foltosak.

Állapot: Sérült
2.480 Ft
1.980 ,-Ft 20
30 pont kapható
Kosárba