A kutatásmódszertan alapjai
Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak)
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Tisztelt Olvasó!
Egyetemi, főiskolai tanulmányai során többször (de legalább egy alkalommal) találkozik azzal a feladattal, hogy ismereteit, nézeteit, gondolatait egy-egy témában összefoglalva,...
Tovább
Előszó
Tisztelt Olvasó!
Egyetemi, főiskolai tanulmányai során többször (de legalább egy alkalommal) találkozik azzal a feladattal, hogy ismereteit, nézeteit, gondolatait egy-egy témában összefoglalva, írásban fejtse ki (például évfolyamdolgozat, TDK-dolgozat, diplomamunka keretében). Tanári tapasztalataink azt mutatják, hogy ez sokaknak nehézséget okoz. Bizonyos fokig ez érthető is, hiszen középiskolás korában nem kellett több tízoldalas, összefüggő, strukturált írásművet elkészítenie.
Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és még több fejlett gazdaságú és kultúrájú országban a kutatásmódszertani kurzus elvégzése (egy tanév, de legalább egy szemeszter) nemcsak a diplomaírás, hanem a diploma megszerzésének is alapfeltétele. Magyarországon kutatás-módszertani alapokat csak elvétve tanulnak a hallgatók; a PhD-kurzusokon ugyan már formálisan is oktatják, de a graduális oktatásban csekély számú intézménytől és tanévtől eltekintve nem tanítják. Az esetek többségében a konzulens tanár beszél a kutatásról, a diplomaírás sok más követelményéről, de gyakran úgy gondolják, hogy ha kell, majd magától is megtanulja a hallgató azt, amire szüksége van.
Ebben a tananyagban a társadalomtudományi kutatások egy részletével, a közgazdaság-tudományi kutatásokkal foglalkozom. Nem érintem az élő és élettelen természettudományokat, a műszaki tudományokat és a társadalomtudományok nagy részét sem. A könyv tehát elsősorban közgazdászhallgatóknak szól, de hasznosan forgathatják a társadalomtudományi kutatással, sőt a természettudományokkal foglalkozók is, mert a leírtak jó része számukra is fontos lehet. A téma széles körű érdeklődésre számíthat. UMBERTO ECO „Hogyan írjunk szakdolgozatot?" című könyve több kiadásban is megjelent Magyarországon (ebben persze szerepe volt az író személyének is).
Vissza
Tartalom
Előszó 8
Bevezetés 11
1. A témaválasztás 17
1.1. Kutatási cél és témaválasztás 17
1.2. Téma, műfaj és terjedelem 21
1.3. A témaválasztást befolyásoló tényezők 22
2. A kutatómunka szervezése 29
2.1. A kutatási terv 29
2.2. Előzetes tájékozódás és a koncepció elkészítése 31
2.3. Konzulens tanár és a szakdolgozat elkészítése 34
2.4. A szakirodalom gyűjtése és feltárása 39
2.4.1. Irodalomgyűjtés - bibliográfiakészítés 39
2.4.2. Könyvtárak és könyvtárhasználat 44
2.4.3. Forráskutatás számítógépes eszközökkel 59
2.4.3.1. Internet 60
2.4.3.2. Más számítógépes irodalmi források 71
2.4.3.3. Elektronikus források irodalmi hivatkozása 73
2.4.3.4. Az internetes információk felhasználhatósága 74
2.5. A jegyzetelés technikája 74
2.6. Kutatás külföldön. Pályázatírás 80
2.6.1. Röviden a pályázatírásról 81
2.6.2. Kutatás a külföldi ösztöndíj időszakában 84
3. Kutatási és elemzési módszerek, technikák 86
3.1. Az elemzés 88
3.1.1. Az elemzés fajtái 89
3.1.2. Az elemzés formái 90
3.1.3. Az elemzéshez használatos módszerek 91
3.2. Információgyűjtés - statisztikai adatgyűjtés 94
3.3. A mintavétel 100
3.3.1. A mintavételi folyamat 100
3.3.2. A mintavételek fajtái 101
3.3.2.1. Valószínűségi mintavételi eljárások 102
3.3.2.2. Nem-valószínűségi mintavételi eljárások 104
MAJOROS PÁL: A KUTATÁSMÓDSZERTAN ALAPJAI
3.4. Primer kutatási technikák 105
3.4.1. A megfigyelés 105
3.4.2. Kísérletek 107
3.4.3. Kérdőíves vizsgálatok 109
3.4.3.1. A kérdőívszerkesztés technikája 110
3.4.3.2. A kérdőívek eljuttatása a válaszadókhoz 116
3.4.3.3. Adatfeldolgozás, az eredmények értékelése 117
3.4.3.4. Hibaforrások a kérdőíves vizsgálatkor 120
3.4.4. Az interjú 122
3.4.4.1. Általános tudnivalók az interjúról 123
3.4.4.2. Felkészülés az interjúra 125
3.4.4.3. Mire vigyázzon az interjú során? 127
3.4.4.4. Az interjú fajtái 129
3.4.4.5. Az eredmények értékelése és felhasználása 130
3.4.5. Terepkutatás 132
3.5. Az esettanulmány 132
3.5.1. Az esettanulmány előkészítése 134
3.5.2. Az esettanulmány kivitelezése 135
3.5.3. Az esettanulmány megírása 137
3.6. A kutatási eredmények elemzése 140
3.6.1. A kvantitatív adatok elemzése 140
3.6.2. A kvalitatív információk elemzése 143
3.7. A kutatások etikai kérdései 146
3.7.1. A témaválasztás etikája 146
3.7.2. A társadalomtudományi primer kutatások etikai kérdései 147
3.7.3. Az értékelés és elemzés etikája 149
3.7.4. A közlés etikai kérdései 149
4. A dolgozat elkészítése: a megfogalmazás
4.1. A dolgozat vázlatának (tervének) elkészítése
4.2. Térkép a dolgozatról 154
4.2.1. Hogyan is kell térképet készíteni? 154
4.2.2. Hogyan lehet a térképet ellenőrizni? 156
4.3. Általános tanácsok az íráshoz 157
4.4. Stílus és nyelvhelyesség 162
4.5. Formai követelmények 164
4.5.1. A dolgozat tagolása 165
4.5.2. A dolgozat makro szerkezete - belső tagolása 168
4.5.3. Táblázatok és ábrák a dolgozatban 176
4.6. Az idézés, a hivatkozás szabályai, lábjegyzetek 189
4.6.1. Idézés és hivatkozás 191
4.6.2. Hivatkozási rendszerek 196
4.6.3. A forrásfelhasználás lehetőségei és etikája 199
4.7. Gyakorlati tanácsok a dolgozat megírásához 201
4.7.1. Néhány gondolat a számítógépek felhasználásához 202
4.7.2. Néhány további tanács, figyelmeztetés 206
4.7.3. Stílus: ki ír, kinek ír? 210
4.7.4. A végső szöveg megszerkesztése 212
4.7.5. Doktorok és doktorok 213
4.7.6. Az utolsó simítás 214
Befejezés, avagy a dolgozat utóélete 215
Irodalomjegyzék 220
Melléklet
1. A bibliográfiai adatleírás szabályainak összefoglalása 223
2. Könyvtárak, címek 228
3. 169/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak, valamint a művészeti ágak felsorolásáról 236
4. A legfontosabb keresők 238
5. Szakdolgozat bírálati minták 240
6. Két szakdolgozat-bírálat 245
Folytatás Microsoft-tal