Népneveléstan

Tartalom

Előszó . . . .
Bevezetés.
1. §. Az iskolák Magyar országban. . . . . .1
2. §. A' mesterképző intézetnek fogalma és köre. .2
3. §. A' mesteképző intézetnek czélja 5
4. §. A' mesterképző intézetnek szükséges volta . .-
5. §. A' mesterképző intézetnek hasznos volta . .7
6. §. Ellenvetések ... . ... 8
7. A' nevelés tudománynak viszontagságai a' régieknél . 11
8. §. A' nevelés régi keresztényeknél. . . . . .12
9. §. A' neveléstan újabb időkben, különösen hazánkban . . . .13
ELSŐ RÉSZ.
A' nevelésről általjában.
10. §. Mit tesz embert nevelni? . . . . . . . .16
11. §. Az embert szükség nevelni , . . ... .-
12. §. A' nevelésnek czélja és felosztása. Népnevelés.
Neveléstan. Népneveléstan 17
13. §. A' nevelésnek alapelve, és általányos főszabályai 19
14. §. A' keresztény szellemű nevelésnek jeles bélyegei 21
15. §. A' nevelésnek általányos eszközei 24
16. §. A' Példáról . . . . . . . . . .-
17. §. A' szoktatás vagyis fegyelemről 26
18. §. A' szoktatás vagyis fegyelemnek általányos
szabályai . , . . . . . .-
19. §. Oktatásról 30
20. §. Az oktatásnak általányoa szabályai 31
21. §. Az iskola mester népnevelő. Hivatalának böcse 38
22. §. A' népnevelőnek képe 40
23. §. A' népnevelő külön viszonyaiban: 1) Elöljáróságához. 2) Az illető plebánushoz. 3) A' gyermekek szülőihez. 4) A' segédtanítóhoz és viszont. 5) Társfeleihez 45
24. §. A' népnevelő iskolán kivül . . . 49
MÁSODIK RÉSZ.
Testi nevelésről.
25. §. A' testi nevelésről általjában 52
26. §. Mindent szorgalmatosan távoztatni kell, miáltal a' nevendék testi erői elgyengülhetnek, vagy megromolhatnak. . . 54
27. §. A' féktelen indulatok, különösen a' nemző
ösztön is rontja a' testi erőket, azért ezek zabolázandók . . . . . . . . . . . . 57
28. §. A' Himlő veszedelmes mirigye ellen béojtással
kell óvni a' gyermekeket . 59
29. §. A' testet épen tartani szükséges 60
30. §. Levegőről. . 62
31. §. Eledel és italról, . , . . . ... . . . 64
32. §. Természeti kiürítésekről ... 69
33. §. Ruházatról . . . . . ... . . . . 70
34. §. Lakról. , . . . . . . , . . ... . . 73
35. §. Tisztaság, takarékosság és rendről -
36. §. Mozgásról, és jelesen a' munkásságról ... 75
37. §. Nyugalomról és fölépülésről. 78
38. §. A' testi erőket tökéletesíteni szükséges testi
gyakorlatok gymnastica által 80
- Közhasználatra némelly észrevételek . ... 81
39. §. Külső érzékekről. 83
40. §. A' testi gyarlóságokon segít a' nevelő . . 86
41. §. Vakokról 87
42. §. Síiket némákról 89
43. §. Sültetekről 94
44. §. Csonka és bénákról 95
45. §. Különféle nyavalygókról -
46. §. Elpuhultakról 96
47. §. Rövidlátókról 97
48. §. Aluszékony renyhékről -
49. §. Butákról . 99
50. §. Akaratelleni vizelés és nemzőmag ömlésről . 101
51. §. A' megromlott testi erők orvoslandók ... -
52. §. Üdvös tanácsok némelly közönségesb testi-bajok , rendkivüli balesetek, színhalottak és valóságos halottak körül. 104
- 1. Ájulás -
- 2. Akasztott.- 3. Álmatlanság -
- 4. Aranyér. - 5. Arczfestés. - 6. Árpaszem. -
7. Bélpuffadas 106
- 8. Bogárcsípés (méh, raj, szúnyog stb.)- 9.
Bolond. 10. Bőrfekélyek vagy Kipállások. . -
- 11. Bőrfölrepedezés- 12. Buja méreg (vénus
méreg). . ... . . . . 107
- 13. Büdös száj, lábizzadás. -14. Cholera . . 110
- 15. Csömör. - 16. Csuklás. -17. Csúz, szaggatás -
- 18. Daganatok. - 19, Ebdüh, veszettség . . 111
-. 20. Égetés. - 21. Elhízás . . ... . 112
- 22. Fagyott.-23. Fejbetörés.-24. Fejfájás . 113
- 25. Fekélyek, sebek.- 26. Ficzamodás, menynyülés. 27.. Fogfájás -
- 28. Fogzás - 29. Fövény, hólyagkő. . . . 113
- 30. Fulladozás. - 31. Fülfájás, zúgás . . . 114
- 32. Giliszták. - 33. Golyva. - 31. Görcsök. . 115
- 35. Guta, szélütés. - 36.Gyomorégetés. -37.
Hasdugulás szorulás 116
- 38. Hasfájás, csipedés, kólika -
- 39. Hasmenés, vérhas 117
52. §. 40. Havitisztulás. - 41. Hideglelés, láz - 42
Holdkórság, álomjáró . . 118
- 43. Hurut. -44. Hurutláz. - 45. Ijedés. - 46.
Idegyöngeség, reszketés. - 47. Kelés. - 48.
Kopaszság 119
- 49. Köhögés. 50. Köröm méreg. - 51.Köszvény.
52. Lábfeltörés, kipállás. - 52. Metszés . 120
- 54. Mérgezés. - 55. Mellfájás. - 56. Nyelés
(csont, üveg, pénz, halszálka, tű, bogár,
piócza, béka.)- 57. Nehéznyavalya. . . -
- 58. Okádás.- 59. Oldalnyilalás, öklelés. - 60.
báncz, sz. Antal tüze .. . 121
- 61. Orrvérzés,- 62. Pálinka gyulladás. - 63.
Pokolvar. - 64. Ragály, mirigy p. o. pestis . -
- 65. Pörsönések.- 66. Részegség. - 67. Rüh. -
- 68. Sárgaság. .. . . 122
- 69. Sömör. - 70. Sorvadás , tüdő vész, hektika.
71. Szédelgés. 72. Színhalott, tetszhalottak. 123
- 73. Szülés . . . . . . . 125
- . 74. Szúrás, bökés. .-
- 75. Szemgyulladás, szembaj. -76. Szivdobogás.
- 77. Tetvek. - 78. Torokfájás , Torokgyék 126
- 79. Tüdőgyulladás. - 80. Tyúkszem. -81. Újszülöttnek szín halála. - 82. Nagyütés, rázás. 127
- 83. Vérköpés, vérhányás.- 84. Vízbefulladt.-
85. Zúzódás. ... . . . . . . . . -
- 86. Zsibbadás. - 87. Halottakról 128
53. §. Kézi gyógyszertárról . 129
54. §. A' nevendéket oktatni kell, hogyan szükség
mindenkor tulajdon testére vigyázni, és azt
tökéletesíteni. . 133
HARMADIK RÉSZ.
Szellemi nevelésről.
55. §. Szellemi nevelésről általjában 145
56. §. Elméről. . 137
57. Értelemről. Figyelmezés, külső- és belső szemlélet,
képzelet, és gondolkodásra oktatandó gyermek 139
58. §. Itéletről 147
59. §. Észről 149
60. §. Emlékezetről 151
61. §. Költő tehetségről . 154
62. §. Az elmegyöngeségek és betegségek orvoslandók , 156
63. §. A' növendéket meg kell tanítani, mikép kelljen
elméjére vigyázni, s azt tökéletesíteni . . -
64. §. Szív azaz érző-tehetségről. . 157
65. §. Állati érzelmekről . . . . ... . . . 161
66. §. Becsület érzetről ; . . 162
67. §. Boldogség érzet, vagyis megelégedésről .-
68. §. Vidámság érzetről. . . ... . . . . . 163
69. §. Igazság érzetről . . . . 164
70. §. Gyönyör érzetről . . . . . . . . . . 165
71. §. Erkölcsi érzetről. . .. ... . ... . . 166
72. §. Szemérmességről 167
73. §. Részvétről 168
74. §. Hála-érzetről . . . . . . . . . . . .169
75. §. Tisztelet és kegyeletekről 170
76. §. Szerénységről . 171
77. §. Szeretet-érzetről . . . . . ... . 173
78. §. Hazafiúságról . . 174
79. §. Vallásos-érzetről.. . . . . . . . . . . 177
80. §. Az érző tehetség fogyatkozásait és hanyatlásait orvoslandja a' nevelő . . . 179
81. 5. Oktatandó a' növendék, mikép kelljen saját szivére vigyázni, és azt hovatovább nemesíteni 181
82. Akarat azaz vágyó-tehetségről -
83. Az erkölcs-nevelő mester legnagyobb gondossággal ügyekezzék mind azt elhárítani iskolásaitól, mi őket roszra ingerelné, 's bennök roszra vezető hajlandóságot ébreszthetne . 183
- 1. Őrizkedjék az igen sürű tilalmaktól ... -
- 2. Rosz példától -.
83. §. 3. Óvja a' röstségtől. - 4. Ne ébreszszen oktalanságával rosz hajlamokat. - 5. óvja mások rosz példájától 184
- 6. Óvakodjék bennök az állati vágyakat felingerelni. - 7. A' törvények megtartására szeretettel intse, fenyítse, jutalmazza, vagy büntesse 185
84. §. Nem elegendő a' növendékeket minden erkölcsi
elfajulástól megőrizni; hanem azon fölül a'
szabadakarat kifejtésével, a' jónak szeretetére
és cselekvésére is kell képezni őket . . . 186
- E' tekintetből oktassa és szoktassa nevendékeit
a' mester 1. alázatos engedelmességre .-
- 2. Jó rendhez. - 3. Szorgalomhoz . . . . 187
- 4. Szívességre és szolgálati készségre. - 5. Őszinteség vagyis nyiltszivűségre. - 6. Tisztes illendőségre . . . . . . . . .188
- 7. Engedékenység, megférés és béketűrelemre. - 8. Tisztaságra. - 9. Ébreszszen bennök nemes érzelmeket. -10. Igaz keresztény hit- és erkölcstudományra oktassa . . . 189
85. §. Az észrevett szabadakarattali visszaélések , erkölcsi fogyatkozások, és roszszaságok orvoslandók . . ... . . . . . . . 190
86. §. Oktatni szükség a' növendékeket mikép kelljen
iskolán kivül is erkölcsi haladás által szabadakarat jókat óvni és tökéletesíteni . . . 192
87. §. Végszó 194

Témakörök