Fülszöveg
Viola József 1927-ben született Kispesten. A gimnáziumi érettségi után (1946) rövid ideig a Műegyetem hallgatója volt. Katonáskodása három éve alatt volt újságíró, fotóriporter; ezredkönyvtárosként szerelt le. Leszerelése után a győri Kisfaludy Színház művészeti titkáraként dolgozott (1953), innen alig egy év múlva kilépett, és az elkövetkező évek során volt grafikus, filmhívó, gyártáselőkészítő, segédmunkás, árumozgató, fröccsöntő bedolgozó, talajfúró munkás, moziportás, figuráns, kézirat-előkészítő. 1979-ben egy képzőművészeti pályázaton II. díjat nyert A konyha című nagyméretű grafikájával.
Költői-írói pályáját műfordításokkal kezdte a Hesperidák kertje című antológiában (1971), s folytatta azóta is vietnami, norvég, svájci német, osztrák, klasszikus német, kanadai francia, perui, chilei, cseh és szlovák költők gyűjteményében, szerepelt a Lyra Mundi Lenau-kötetében, lefordította továbbá Ernst Toller, E. Buenaventura, Nestroy egy-egy színdarabját.
Verseivel a Ne mondj le...
Tovább
Fülszöveg
Viola József 1927-ben született Kispesten. A gimnáziumi érettségi után (1946) rövid ideig a Műegyetem hallgatója volt. Katonáskodása három éve alatt volt újságíró, fotóriporter; ezredkönyvtárosként szerelt le. Leszerelése után a győri Kisfaludy Színház művészeti titkáraként dolgozott (1953), innen alig egy év múlva kilépett, és az elkövetkező évek során volt grafikus, filmhívó, gyártáselőkészítő, segédmunkás, árumozgató, fröccsöntő bedolgozó, talajfúró munkás, moziportás, figuráns, kézirat-előkészítő. 1979-ben egy képzőművészeti pályázaton II. díjat nyert A konyha című nagyméretű grafikájával.
Költői-írói pályáját műfordításokkal kezdte a Hesperidák kertje című antológiában (1971), s folytatta azóta is vietnami, norvég, svájci német, osztrák, klasszikus német, kanadai francia, perui, chilei, cseh és szlovák költők gyűjteményében, szerepelt a Lyra Mundi Lenau-kötetében, lefordította továbbá Ernst Toller, E. Buenaventura, Nestroy egy-egy színdarabját.
Verseivel a Ne mondj le semmiről című antológiájában (1974) jelentkezett, majd egy ifjúsági regényt adott ki, a nívódíjas Pisti nem köszön-t (1977) és Állok (1981). Elkészített még egy százoldalas monográfiát az ötvenéves Nagy Balogh János Egyesületről, illetve Képzőművészeti Körről (1979).
Vissza