Mai magyarságunk életrajza

Előszó

Az 1938. év, Szent István király halálának 900. évfordulója, a nagy király ősi városában, Székesfehérvárott, a tankerületnek és az egész ország magyar nemzetnevelőinek sokszoros és nagy találkozóira adott alkalmat. A tankerület nevelő-oktató munkájának vezérkara: igazgatók, tanulmányi és körzeti iskolafelügyelők napokon át tartó értekezleteken, az országos pedagógiai egyesületek pedig egy-egy ünnepi díszgyűlés vagy közgyűlés keretében foglalkoztak a magyar nemzetnevelés céhbeli kérdéseivel. Innen nőtt ki a Fehérvári Iskolahét 1938 c. könyv is. Előadások és hozzászólások, tárgyalások és megbeszélések, viták és tervek végső összegezéséből a mozgalmas hetek multán ugyanaz a végső és alapvető igazság kristályosodott ki, amely a tankerületet irányító királyi főigazgatónak és közvetlen munkatársainak hároméves iskolákat figyelő és irányító tapasztalatából is adódott. Ez kért azután rövid pár szót a Fehérvári Iskolahét könyvében Nemzetnevelés és Magyarságismeret címmel. Az ebben közölt néhány gondolat meggyőző beharangozása kívánt lenni a megvalósítás komoly törekvésének. Ez a szándék teremtette meg az előadás-sorozatot, ennek pedig szűkreszabott, szerény, írott nyoma ez a könyv: a Mai Magyarságunk Életrajza.
Előadás és könyv egyformán abból a nagy hiányérzetből született meg, hogy a mai társadalmunknak nincs eléggé egységes és tárgyilagos keresztény magyar életszemlélete. A magyar tanítói és tanári rend munkájában éppen úgy, mint az egész magyar értelmiségi osztálynak nagy tömegeiben hiányos nemzetünk egész életének átfogó, elfogulatlan és alapos ismerete. Ez a jelenség különben eléggé érthető is. A közelmúlt művelődési korszaka a szakismeretek falai közé zárta a magasabb képzettségű társadalom tagjait, a világháborút követő gyökeres változások zuhogó áradatában pedig nehezen akadt mód és lehetőség arra, hogy a szakműveltség szűk korlátai közül kilépve mindenki rendszeresen pótolhassa és kiegészíthesse magyarságunknak Európa, sőt a világ együttesébe sokezer szállal beleszőtt életét átfogó ismereteit, és nyomon követhesse a nemzet szellemi és gazdasági téren folytatott küzdelmeit. Ezt a nehézséget csak növelte, hogy a világháború a régi és az új, a múlt és a ma, két művelődési korszaka közé hirtelen mély árkot vont meg, és az életnek úgyszólván minden terén a zűrzavart tette évekig úrrá. Vissza