A közigazgatás és az emberek

Előszó

Ez a kötet szervezett csoportmunka eredménye. Az adatgyűjtés terjedelme oly nagy, hogy ugyanarra az időszakra vonatkozólag egy ember által nem lett volna elvégezhető. Azonkívül a feladat oly sokirányú is, hogy az adatgyűjtés, és még inkább a feldolgozás, különböző szakemberek közreműködését tette szükségessé. A csoport tagjainak összeválogatása és a munka összhangjának biztosítása, valamint az anyagi előfeltételek megszerzése és különböző hatósági közegek bizalmának és támogatásának megnyerése alulírott vezető feladata volt, akitől a tanulmány elvégzésének eszméje is származott.
A munkában főmunkatársam dr. Kiss István tanügyi fogalmazó volt, akit kérésemre a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr állandó szolgálattételre a vezetésem alatt álló Magyar Közigazgatástudományi Intézethez osztott be, és aki kisebb méretű hasonló tanulmányokat már végzett. A felvétel szervezésében és vezetésében való értékes közreműködésén felül teljesen az ő szellemi munkája a feldolgozás, kivéve azokat az aránylag kisterjedelmű részeket, amelyeknél más szerző van feltüntetve. Vissza

Fülszöveg

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE.
Térképek és diagrammok.
1. A tatai járás fekvése.
2. A tatai járás törzse és súlypontja, valamint az Esterházy uradalom a XVIII. század végén.
3. A községek kapcsolata a járásbeli nagy fogyasztó centrumokkal. 4. A községek területe és lélekszáma.
5. Tényleges település.
6. Népsűrűség.
7. Mezőgazdasági népsűrűség.
8. A községek területi jellege.
9. A községek települése.
10. Laksűrűség és a lakóházak tulajdoni és magassági viszonyai.
11. A nemek aránya.
12. A népesség életkor szerinti megoszlása 1930-ban.
13. A főkor csoportok aránya.
14. A főkor csoportok arányszáma egybevetve a német anyanyelvű lakosság arányszámával.
15. A főkorcsoportok arányszáma egybevetve a protestánsok arányszámával.
16. A főkorcsokortok arányszáma egybevetve az iparforgalmi foglalkozásúak arányszámával.
17. A népesség családi állapot szerinti megoszlása.
18. A nőtlen-hajadonok arányszáma egybevetve a húszévenaluliak arányszámával.
19. A népesség anyanyelvi megoszlása és magyarul tudása.
20. A népesség hitfelekezetek szerinti megoszlása.
21. A népesség írni-olvasni tudása.
22. A népesség születési hely szerinti megoszlása.
23. A népesség foglalkozás szerinti megoszlása. 24. A foglalkozási főcsoportok aránya.
25. A népesség fejlődése 1869-1930 években.
26. A tatai járás népességének fejlődése egybevetve a nagy települések fejlődésével.
27. Az egyes települések fejlődése egybevetve a bányatelep nélkül vett járási átlaggal.
28. A tényleges szaporodás erőssége.
29. A népesség tényleges szaporodása, vagy fogyása 1920 és 1930 között.
30. A korcsoportok arányában beállott változások.
31. A népesség életkorában beállott változások.
32. A népesség anyanyelvi összetételében beállott változások, 1880-1930 években.
33. A népesség vallási összetételében beállott változások, 1869-1930 között.
34. A foglalkozási főcsoportok arányában beállott változások.
35. A foglalkozási összetételben beállott változások.
36. Születés, halálozás és természetes szaporodás 1900-1935 között. 37. Csecsemőhalálozás 1900-1935.
38. A természetes szaporodás 1920-1930 között.
39. A Magyar Általános Kőszénbánya RT. szervezete és közigazgatási kapcsolatai 1936 szeptember havában.
40. A lakóházak építési anyaga.
41. A lakóházak fedőanyaga.
42. A lakóházak kutakkal, vízvezetékkel és villanyvilágítással való ellátottsága.
43. A közegészségügyi szervek térképe.
44. Az iskolásgyermekek lakásviszonyai.
45. Összhalálozás a lakosok számához, fertőző és tuberkulotikus halálesetek az összhalálozásokhoz viszonyítva az 1931-1935 években. 46. Összhalálozás az 1931-1935 években.
47. Az iskolásgyermekek táplálkozása.
48. Földadókataszteri tiszta jövedelem.
49-51. A kisbirtok jellegzetesebb terményei.
52-54. A nagybirtok jellegzetesebb terményei.
55. A termelés intenzitása.
56. A községek területének művelési ág szerinti megoszlása.
57. A művelési ágak aránya.
58. A kultúrterület aránya.
59. A füves terület aránya.
60. Az erdő- és terméketlen terület aránya.
61. A földadó alá nem eső terület arányában beállott változások.
62. A földbirtok tagoltsága és átlagos területe.
63. A földbirtokok száma és területe.
64. Az egyes birtokcsoportok művelési ág szerinti megoszlása.
65. Dűlők, nagybirtokok és közbirtokosságok.
66. A mezőgazdasági népesség existenciális megoszlása.
67. A mezőgazdasági népesség existenciális csoportjainak aránya. 68. A kisgazdaságok területének középértéke.
69. Egy kisgazdaságra jutó tehenek és lovak száma.
70. A járás állatállománya.
71. A járás gyümölcsfa állománya.
72. Az iparvállalatok száma.
73. Szövetkezetek.
74. A népesség vagyoni helyzete.
75. Községi körök.
76. A községi körök beosztása és az irodai alkalmazottak száma.
77. Választókerületek és szavazókörök.
78. A tatai járás közigazgatásának szervezete 1936 október hó 1. napján.
79. A tatai járás szervezési és állománytáblázata.
80. A választott és virilis képviselőtestületi tagok személyi adatai.
81. A községi alkalmazottak személyi adatai.
82. A m. kir. csendőrség szervei.
83. A kulturális igazgatás szervei (egyházak, közoktatás, testnevelésügy, iskolánkívüli népművelés).
84. A földművelésügyi igazgatás szervei.
85. Az ipar, kereskedelem és közlekedésügyi igazgatás szervei.
86. A pénzügyigazgatás szervei.
87. A tatai járás a Csonka-Magyarország közigazgatásában. 88. A közigazgatási határok összesítő térképe.
89. A járási központ megközelítése gyalog, kocsival, illetve kerékpáron.
90. A járási központ megközelítése vasút és autóbusz felhasználásával.
91. Tatabánya megközelítése gyalog, kocsival, illetve kerékpárral.
92. Környe és Tarján megközelítése gyalog, kocsival, illetve kerékpáron.
93. Egy jegyzőre eső lélekszám.
94. A jegyzők, illetve az összes irodai alkalmazottak számának egybevetése a jegyzőségek lélekszámával.
95. A népesség, a képviselőtestület, valamint az alkalmazottak életkorának összefüggései.
96. A népesség, a képviselőtestület, valamint az alkalmazottak anyanyelvének összefüggései.
97. A népesség, a képviselőtestület, valamint az alkalmazottak vallásának összefüggései.
98. A népesség és a képviselőtestület foglalkozásának összefüggései. 99. Az iktatás alá került és a csak kézbesítésre érkezett ügydarabok számának alakulása jegyzőségenkint az 1931-1935. években.
100. A jegyzői irodák kapcsolatai a magyar közigazgatás szerveivel az 1935. évi posta és kézbesítőkönyvek alapján.
101. A kihágási típusok havonkénti előfordulása.
102. A kihágások feljelentői.
103. A főszolgabírói hivatal kapcsolatai a magyar közigazgatás szerveivel az 1935. évi postakönyv alapján.
104. A járás területén előfordult bűncselekmények havonkénti előfordulása.
105. A bűncselekmények előfordulása típusok szerint.
106. Az iparfelügyelői ellenőrzés alatt álló vállalatok.
107. Az együttesen kezelt közadók főkönyvének főösszesítései az 1935. évben.
108. A községi fogyasztási adóbevételek megoszlása.
109. A pénzügyőri szakasz ellenőrzése alatt álló vállalatok és üzletek. 110. Az adóbefizetési eredmények havi és évi alakulása.
111. Az előírások és befizetési eredmények, együttesen kezelt közadók.
112. A fejenkinti adóteher jelleg szerinti megoszlása.
113. A jegyzői irodák munkaterhe.
114. A községi jegyzők munkaterhéből az adóra eső munkamennyiség százaléka egybevetve a községek anyanyelvi megoszlásával.
115. 1000 pengő adóbefizetésre eső végrehajtási cselekmények száma.
116. A képviselőtestületi üléseken megjelent tagok és a tárgyalt ügyek száma a községek demográfiai jelleg szerinti csoportosításában.
117. A munkaelemek megoszlása egybevetve a jegyzőségek demográfiai jellegével.
118. Gyermekvédelmi intézmények.
119. A hat éven aluliak egészségügyi gondozása.
120. A havi adóbefizetési eredmények alakulása a jellegzetes községek szerinti csoportosításban az 1935. évben.
121. A rendes bevételek az előirányzat és a zárszámadás szerint.
122. A kiadások az előirányzat és a zárszámadás szerint.
123. A községek kiadásainak megoszlása.
124. A kiadások módszeres csoportjainak aránya.
125. A községek bevételeinek megoszlása.
126. A községek vagyoni helyzete.
127. A közigazgatás szükségletei egybevetve a népesség számával. 128. A kiadások és a községek demográfiai jellegei.
129. Az igazgatási költségek arányszáma (a rendes kezelés főösszegének százalékában) egybevetve a községek anyanyelvi jellegével.
130. Jelmagyarázat. Vissza