Magyarság, protestantizmus, társaslélektan

Hagyomány és megújulás konfliktusa Karácsony Sándor életművében

Szerző

Lányi Gusztáv

Róla szól

Karácsony Sándor

Budapest

'Lányi Gusztáv: Magyarság, protestantizmus, társaslélektan ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	364 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-379-908-2
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér fotóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ki volt Karácsony Sándor? - teszem majd föl többször is ezt a kérdést az itt következő elemzések során. Ki volt Karácsony Sándor?-ezt a kérdést tettem föl magamnak is, először 1979-ben. Ekkor készítettem ugyanis első interjúmat Kontra Györggyel, s kérdeztem tőle: Ki volt Karácsony Sándor? Azért is kellett föltennem ezt a kérdést, mert akkor - 1979-ben - szinte a teljes amnézia övezte nevét. Egykori legendája ugyan még sajátos „rejtett" életet élt, leginkább persze a szűk tanítványi körökben. De érdemes ezzel foglalkozni? - kérdeztem. Nem járt el fölötte végleg az idő? Nem poros múltba gyaloglás és pókhálós múmiaköltögetés ez a kérdés: Ki volt Karácsony Sándor?
Magam - akkor - úgy véltem: Nem! (Ma is így vélem.) Éppen ellenkezőleg: a Karácsony Sándor munkásságát körülvevő amnézia miatt (is) érdemes vele foglalkozni. Ha más eredménye nem is lesz munkámnak, de az amnéziát sikerül egy kissé oldania, akkor talán nem lesz haszontalan - biztattam magam.
Be kell vallanom - és ezt talán az előszó műfaji keretei között meg is tehetem -, hogy az amnézia megszüntetését önmagamnál kellett kezdeni: amikor elkezdtem foglalkozni Karácsony Sándor munkásságával, elsősorban társaslélektani rendszerével ismerkedni, nevén kívül róla és kiterjedt tevékenységeiről, a hazai művelődésben, politikában, tudományban és gondolkodástörténetben játszott szerepéről semmit sem tudtam. A Karácsony-kutatás gondolata tehát nem is tőlem származott. Ezt Huszár Tibornak köszönhetem. Ám ez a gondolat bennem bizonyára még „ötletként" sem fogan meg, ha Pataki Ferenc - még egyetemista koromban - nem fertőz meg a szociálpszichológia interdiszciplináris és multiparadigmális szemléletével. Ezt a több irányba való nyitottságigényt tovább erősítették bennem Csepeli György, Pléh Csaba és Erős Ferenc - egymástól ugyan sok mindenben eltérő, de számomra éppen ezért tanulságos - írásai, tanulmányai, könyvei s nem utolsósorban a velük folytatott szakmai eszmecseréim.
Alább következő elemzéseim zömét az 1980-as években írtam, s amikor írtam, nagyban meghatározták szemléletemet - szintén a multiparadigmalitás jegyében - Nyíri Kristófnak akkoriban publikált "tradicionalista" (ti. a hagyomány korszerű fogalmát kereső) eszmetörténeti munkái; Lendvai Ferenc példamutató valláselméleti és történetfilozófiai írásai, de még inkább - és konkrétan: az én Karácsony-kutatásaim szempontjából - úttörő Karácsony-tanulmányai. Kiss Endre biztató figyelme pedig időnként lankadó "tudományos hitemet" ösztökélte. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 13
BEVEZETÉS: KI VOLT KARÁCSONY SÁNDOR? 19
Az életpálya nyomában 20
I. ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSOK 47
Karácsony Sándor tevékenysége és hatása mint tudásszociológiai probléma 47
A történelmi szociálpszichológia 48
A történelmi szociálpszichológia tudásszociológiai és fenomenológiai háttere 50
Élettörténet 53
Tudásszociológia: élettörténet és történelmi szociálpszichológia 56
A történelmi szociálpszichológia módszertani alapja: a dokumentumok szerepe 60
II. ÉLET- ÉS ÉRTÉKVILÁG: A TÁRSASLÉLEKTANI RENDSZER 63
Mentalitás: élet- és tradíciómeghatározás 63
A Karácsony Sándor-i életvilág főbb elemei 64
Az életvilág „sűrűsödése": az értékvilág 66
A magyar nyelv és „magyar lélek": a mellérendelő mentalitás 71
A magyar társadalom 78
Az euroamerikai modern ember 83
A modern magyar ember 84
A magyar alsó néposztály lelki alkata 85
A magyar középosztály lelki alkata 86
A magyar felső néposztály lelki alkata 89
A magyar ifjúság 91
Antinómiák 93
A „megoldás": teremtő konzervativizmus és evangéliumi modell 95
„Magyar filozófia" - magyar identitás 102
III. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA ÉS „MAGYAR TÁRSASLÉLEKTAN": MAGYARSÁG, PROTESTANTIZMUS, TÁRSASLÉLEKTAN 107
Van-e magyar szociálpszichológia? 107
A „tudományos mező" 109
Nép, nemzet, tudomány 120
Vitában - Szárszó 1943: a „negyedik oldal" (elfelejtett) szerepe 126
Magyarságlélektan, nemzetnevelés 139
Szociálpszichológia vagy „magyar társaslélektan"? 153
Társaslélektani nemzetkarakterológia 159
IV. HAGYOMÁNY ÉS MEGÚJULÁS 167
Exodus 167
Felszabadulás vagy megszabadulás? 1756
„A szabad társadalom öntevékenysége" 187
„Magyar demokrácia" 203
Egészséges jogviszony 205
Népművelés vagy szabad művelődés? 213
Szabad művelődés - szerves reform 215
„Új szántás" 218
A reform: re-form 221
V. PRÓFÉTÁK ÉS UTÓPIÁK? 237
Él(t)-e még a „karácsonyista" paradigma? 237
Társadalom-lélektani motívumok 245
Első motívum: a kritika 245
Második motívum: a szabadság- és konfliktusteremtő kreativitás 251
Harmadik motívum: az új identitások keresése 258
A negyedik motívum: a „tudományos osztályharc" 264
VI. SZENT/SÉGTELEN BARMUNK: A POLITIKA-AZ AUTONÓM POLITIZÁLÁS ESÉLYEI 273
Karácsony Sándor és a politika 273
A rendszerváltozás társadalom- és politikai pszichológiai jellegzetességei 277
Politika - társaslélektani alapon 282
A hatalom „gyűjtése" 285
A hagyományok szerepe 287
Az autonómia történeti és politikai pszichológiai föltételei 288
A társaslélektan mint (explicit) politikai pszichológia 289
BEFEJEZÉS 297
ZÁRSZÓ 305
IRODALOM 307
MELLÉKLET
Karácsony Sándor munkásságának bibliográfiai összefoglalása 337
Az Exodus Könyvkiadó kiadványai 354
NÉVMUTATÓ 359