Magyaros ételek

Előszó

Megőrizni a titkot
Tudni vélik határainkon innen és túl: ami égetően csípős, piros, mint a vér, messziről fokhagymáink, az illethető a „magyaros" jelzővel. Pedig itt, a Kárpátok karéja ölelte földön az ízek olyan ötvözete, az alapanyagok olyan bősége teszi utolérhetetlenné a magyar konyhát, hogy bátran állíthatjuk: nincs párja. Büszkén tudhatjuk sajátunknak ezt az élő és változó, hagyományokban gazdag kincset, amelynél semmivel sem különb a híres francia konyha, a görögök vagy az olaszok mediterrán ízvilága sem. Nyomát hagyta konyhánkon mind, aki valaha itt lakott, erre járt. S ma is tovább formálódik, finomodik.
A világhírű makói hagymánk, fokhagymánk, a kalocsai paprika, a szatmári szilva, a szabolcsi alma, a tokaji szőlő, a magyar fűszerként tisztelt majoránna mind-mind úgy összefonódtak kis hazánk nevével, amint a pörkölt és a gulyás fogalma is. Mert fogalom ez mind a javából. Ahogyan nem lehet említeni anélkül, hogy elérzékenyülnénk, a házi túrós csuszát remegős tepertővel, édes tejföllel, avagy a harcsapaprikást kapros-túrós galuskával, netán az orjalevest csigatésztával. Igen, csigatésztával, minek minden darabját értő és szerető asszonykezek érintették s tették ezzel az egyszerű levesbetétet nemes gyönyörűséggé. Amint egyedülálló tarhonyánk, lebbencsünk, paprikás burgonyánk, oly nagyszerűek a kiváló magyar mesterek alkotásai: a Gundel-palacsinta, vagy éppen a bélszín Budapest módra.
A finom kis részletek, megannyi báj, a változatosság teszi színessé az ízek palettáját, amit az itt együtt élő népek kevertek az évszázadok alatt szivárványszínűvé. A jó földeken éltető napsugár vigyázza, szorgos kezek dédelgetik mindazt, ami majdan az asztalra kerül: mennyi hozzáértő munka, mennyi verejték, mennyi szeretet érződik mindenben. Megőrizni ezt az örökséget, megismertetni másokkal és átörökíteni utódainkra titkait, ez a mi tisztünk. S miért is ne tennénk ezt szívesen, hiszen minden egyes tál ínycsiklandó étel kulináris élvezetekre csábít - amellett, hogy gasztronómiai kultúránk egy-egy darabját tisztelhetjük benne. Legyünk büszkék örökségünkre, s engedjünk bátran az ízek csábításának. Jó étvágyat kívánunk hozzá. Vissza