Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet (dedikált példány)

Fülszöveg

A magyar állam története Mohács után rendkívül nagy szuverenitás deficittel jellemezhető, a magyar alkotmánytörténetet rendszerváltások, átmeneti korszakok, provizóriumok, ideiglenes alkotmányok sokasága tarkítja. Az újrakezdések pillanataiban szükségszerűen fogalmazódott meg - oly sokszor a történelmünkben - az alkotmányos rend helyreállítása iránti igény. Számos, a történelmi korszaknak is nevet adó törvényünk éppen ezt a címet viselte. Ezek a törvények rendre visz-szautaltak egymásra, keresték az elveszett jogfolytonossági szálakat. A történelmi magyar közjogban és jogászi kultúrában mindig, az önálló állami lét elvesztése vagy korlátozása idején pedig különösen élt az a gondolat, hogy Magyarországnak önálló alkotmánya van. Ezt az alkotmányos öntudatot erősítették nemzeti jelképeink, szimbólumaink, nemzeti ünnepeink, amelyek a mai magyar alkotmányos rendszernek is a legtradicio-nálisabb összetevői. Március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a hatalmát nem a törvények adják. A... Tovább

Fülszöveg

A magyar állam története Mohács után rendkívül nagy szuverenitás deficittel jellemezhető, a magyar alkotmánytörténetet rendszerváltások, átmeneti korszakok, provizóriumok, ideiglenes alkotmányok sokasága tarkítja. Az újrakezdések pillanataiban szükségszerűen fogalmazódott meg - oly sokszor a történelmünkben - az alkotmányos rend helyreállítása iránti igény. Számos, a történelmi korszaknak is nevet adó törvényünk éppen ezt a címet viselte. Ezek a törvények rendre visz-szautaltak egymásra, keresték az elveszett jogfolytonossági szálakat. A történelmi magyar közjogban és jogászi kultúrában mindig, az önálló állami lét elvesztése vagy korlátozása idején pedig különösen élt az a gondolat, hogy Magyarországnak önálló alkotmánya van. Ezt az alkotmányos öntudatot erősítették nemzeti jelképeink, szimbólumaink, nemzeti ünnepeink, amelyek a mai magyar alkotmányos rendszernek is a legtradicio-nálisabb összetevői. Március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a hatalmát nem a törvények adják. A nemzeti jelképekben az alkotmányos öntudat, a szuverén magyar államiság jelenik meg, amit legösszetettebben a Szent Korona fejez ki. A 2011-es Alaptörvény Preambuluma szerint a Szent Korona megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Kukorelli István
; i
II ' \ ! 1 ; ; . I
|; . ¦ : ¦ < ; i'-'l í-' 'I A,
ü '-ii ]:•;'. V. ¦ . * 4 ! * t
. • '!H s , 1
ri i','«! ¦ M
¦ ' : , >':' . : V". : -,'V1 V. ' ' ¦ ¦ ' ' iVá", M
,1 vV, iM'vr
íjgj , s ! I , rv »; .
" "Tli i i 1 ! ' 1, 1f§ ! :0®
niM1 i ;
¦ ; <¦!. ! .!V ,i
. >¦-¦ i 'r i I U
; y.
'C '
!. ¦ í: él.':
Kukorelli István alkotmányjogász, egyetemi tanár 1952-ben született Téten. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1970-ben. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1976-ban szerzett jogi diplomát. Kandidátusi disszertációját 1988-ban védte meg, 1998-ban habilitált, 2010 óta az MTA doktora.
Miközben más egyetemeken is rendszeresen oktat (pl. Győrben), 1976-tól megszakítás nélkül az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének tanára, amelynek 1991-99 között és 2013. szeptember l-jétől ismét tanszékvezetője. 1994-99 között az OVB tagja, majd 1997-től elnöke. 1999-2008-ig alkotmánybíró. Számos közéleti tisztséget vállalt, többek között 2007-től a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének és
2011-től a Bencés Diákszövetségnek az elnöke. Közreműködött a Bibó Szakkollégium létrehozatalában (1983), és annak állandó oktatója. Részese volt az 1989-90-es rendszerváltozásnak és a későbbi alkotmányozási folyamatoknak. Az alkotmányjog témakörében 10 könyve és közel 300 publikációja jelent meg.
Életrajzi indíttatású interjúkötete, Váltóállítók között címmel jelent meg az Osiris Kiadónál
2012-ben. Számos magas kitüntetésben részesült.
Iskolateremtő tanár, akinek kitűnő tanítványok sora nőtt ki a kezei közül. Az alkotmányos rendszerváltozás, a magyar jogi és akadémiai közélet egyik meghatározó és tevékeny alakja. In-tegratív személyiség, akinek szakmai és emberi kvalitásai időről időre olyan embereket is egy asztalhoz ültetnek, akik egyébként nem állnának szóba egymással vagy kizárólag a szeretetlen indulat nyelvén tennék ezt. Vissza