Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet

A közjogász almanachja

Szerző

Kukorelli István

Borbás Beatrix

Cserny Ákos

Gerencsér Balázs Szabolcs

Gyarmati György

Hajas Barnabás

Pécsi L. Dániel

'Kukorelli István: Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet ' összes példány

Kiadó:	Méry Ratio Kiadó
Kiadás helye:
Kiadás éve:	2014
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	415 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	978-80-8160-036-4
Megjegyzés:	További szerzők a könyvben.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

ELŐSZÓ
A műfaját tekintve tanulmánygyűjtemény és „közjogi almanach" egyes darabjai a 201 l-es új Alaptörvényt közvedenül megelőző és azt követő években születtek. Az írások egy része könyvekben, kiadványokban, szaklapokban megjelent, másik része még nem publikált. A könyv a „Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet" címet viseli, de lehetne más is, például közjogi korkép, tájkép az elmúlt, sokszor értelmes párbeszéd nélküli évekről A cím utalni kíván az Alaptörvényben is szereplő magyar történelmi alkotmányra, pontosabban az alkotmányos identitástudat történetiségére, amelybe az Alaptörvény előtti 22 év is beletartozik - ellentmondásaival együtt.
A könyv három nagyobb fejezetből áll. A folyamatos alkotmányozás Magyarországon 1989-2011 című első fejezet a rendszerváltozásról, az 1989-es ideiglenes alkotmány születésének körülményeiről és annak további sorsáról szól. E két évtized alatt a politikát és a közjogtudományt állandóan foglalkoztató kérdés volt az új alkotmány megalkotásának igénye. Mihez képest legyen új a magyar alkotmány? Rendszerváltoztató típusú alkotmányra van-e szükség? -hangzottak a kérdések. A kötet második része részben ezekre a kérdésekre keresi és törekszik megadni a választ, mérlegre téve az új Alaptörvény egyes rendelkezéseit. E fejezet bemutatja az új Alaptörvény nóvumait és a korábbi alkotmányhoz való viszonyát, érinti továbbá az alkotmányozás főbb vitakérdéseit.
Mindkét fejezetben nagy hangsúlyt kap két téma, nevezetesen a közvetlen demokrácia és a lelkiismereti és vallásszabadság amelyek az elmúlt évek rendkívül érzékeny jogalkotási vitatémái voltak.
A könyv harmadik fejezete a közjogász almanachjából válogat, utalva ezzel a címmel az almanachok műfajának tarkaságára, sokszínűségére. A könyvek jelzik a szerzők személyes sorsának alakulását: magam is rácsodálkoztam, hogy a tanulmányok nagy része tisztelgő kötetekben jelent meg. Túl a hatodik x-en, egyre gyakoribb a felkérés könyvbemutatók megtartására, előszavak, ajánlások, lektori és opponensi vélemények elkészítésére, laudációk, tisztelgő és emlékező beszédek elmondására. Ezekből a nyilvánosság számára is vélhetően érdekes beszédekből közöl néhány csokorra valót a könyv, hangsúlyozva azt, hogy ezeknek az írásoknak is megvannak a műfaji követelményei. Az almanach „morzsái" a bemutatott könyveken és köszöntött személyeken keresztül kötődnek a közjoghoz és a könyv által felölelt korszakhoz is. A kötet e részében a szerző egyúttal tisztelegni is kíván egykori professzorai, tanárai, barátai és tanítványai előtt.
2014. augusztus 31.
A szerző Vissza

Fülszöveg

A magyar állam története Mohács után rendkívül nagy szuverenitás deficittel jellemezhető, a magyar alkotmánytörténetet rendszerváltások, átmeneti korszakok, provizóriumok, ideiglenes alkotmányok sokasága tarkítja. Az újrakezdések pillanataiban szükségszerűen fogalmazódott meg - oly sokszor a történelmünkben - az alkotmányos rend helyreállítása iránti igény. Számos, a történelmi korszaknak is nevet adó törvényünk éppen ezt a címet viselte. Ezek a törvények rendre visz-szautaltak egymásra, keresték az elveszett jogfolytonossági szálakat. A történelmi magyar közjogban és jogászi kultúrában mindig, az önálló állami lét elvesztése vagy korlátozása idején pedig különösen élt az a gondolat, hogy Magyarországnak önálló alkotmánya van. Ezt az alkotmányos öntudatot erősítették nemzeti jelképeink, szimbólumaink, nemzeti ünnepeink, amelyek a mai magyar alkotmányos rendszernek is a legtradicio-nálisabb összetevői. Március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a hatalmát nem a törvények adják. A nemzeti jelképekben az alkotmányos öntudat, a szuverén magyar államiság jelenik meg, amit legösszetettebben a Szent Korona fejez ki. A 2011-es Alaptörvény Preambuluma szerint a Szent Korona megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Kukorelli István
; i
II ' \ ! 1 ; ; . I
|; . ¦ : ¦ < ; i'-'l í-' 'I A,
ü '-ii ]:•;'. V. ¦ . * 4 ! * t
. • '!H s , 1
ri i','«! ¦ M
¦ ' : , >':' . : V". : -,'V1 V. ' ' ¦ ¦ ' ' iVá", M
,1 vV, iM'vr
íjgj , s ! I , rv »; .
" "Tli i i 1 ! ' 1, 1f§ ! :0®
niM1 i ;
¦ ; <¦!. ! .!V ,i
. >¦-¦ i 'r i I U
; y.
'C '
!. ¦ í: él.':
Kukorelli István alkotmányjogász, egyetemi tanár 1952-ben született Téten. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1970-ben. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1976-ban szerzett jogi diplomát. Kandidátusi disszertációját 1988-ban védte meg, 1998-ban habilitált, 2010 óta az MTA doktora.
Miközben más egyetemeken is rendszeresen oktat (pl. Győrben), 1976-tól megszakítás nélkül az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének tanára, amelynek 1991-99 között és 2013. szeptember l-jétől ismét tanszékvezetője. 1994-99 között az OVB tagja, majd 1997-től elnöke. 1999-2008-ig alkotmánybíró. Számos közéleti tisztséget vállalt, többek között 2007-től a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének és
2011-től a Bencés Diákszövetségnek az elnöke. Közreműködött a Bibó Szakkollégium létrehozatalában (1983), és annak állandó oktatója. Részese volt az 1989-90-es rendszerváltozásnak és a későbbi alkotmányozási folyamatoknak. Az alkotmányjog témakörében 10 könyve és közel 300 publikációja jelent meg.
Életrajzi indíttatású interjúkötete, Váltóállítók között címmel jelent meg az Osiris Kiadónál
2012-ben. Számos magas kitüntetésben részesült.
Iskolateremtő tanár, akinek kitűnő tanítványok sora nőtt ki a kezei közül. Az alkotmányos rendszerváltozás, a magyar jogi és akadémiai közélet egyik meghatározó és tevékeny alakja. In-tegratív személyiség, akinek szakmai és emberi kvalitásai időről időre olyan embereket is egy asztalhoz ültetnek, akik egyébként nem állnának szóba egymással vagy kizárólag a szeretetlen indulat nyelvén tennék ezt. Vissza

Tartalom

TARTALOM
Előszó 5
Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet 7
I. Folyamatos alkotmányozás Magyarországon 1989-2011 15
Húsz éve alkotmányozunk 17
Az Alkotmánymódosítások alkotmánya - egységes szerkezetben 38
Toldozott foldozott alkotmányunk 45
Ki volt az alkotmányozó hatalom Magyarországon 1989-ben? 49
Gondolatok a Nemzeti Kerekasztal„civil" szereplőiről 56
Az 1989. november 26-ai négyigenes népszavazás 1989-ből
és a mából nézve 80
A közvetlen demokrácia intézményei Magyarországon.
Népszavazások és népi kezdeményezések, 1988-2008 99
Az új Alkotmányhoz 123
Közjogi értékeink a Preambulumban 125
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény születése és sajátosságai 130
II. Mérlegen az Alaptörvény 135
Az alkotmányjog, az alkotmány és az alkotmányosság fogalma,
az Alaptörvény elnevezése, formája és típusa 137
Az Alaptörvény és az Európai Unió 156
Az új Alaptörvény bevezető gondolatai 164
Keresztény értékek az alkotmányban. Van-e keresztény állam? — 168
A közvetlen demokrácia filozófiája az Alaptörvényben 174
Az állami ünnep, augusztus 20-a értelmezési keretei (üzenete) 179
1956 alkotmányjogi relevanciái, Bibó '56-os „szemüvege" 185
Az Alaptörvény alapjogi fejezete 191
Magyarország állam és kormányformája 195
Közvetve, vagy közvetlenül? Az államfő választása 201
A közigazgatás alkotmányossága és demokratizmusa (A Bibó-Magyary vita) 216
413
Alkotmánybíráskodás az új Alaptörvény után 223
Az Alkotmánybíróság gyülekezési szabadsággal kapcsolatos
gyakorlata, a gyülekezések békés jellege 228
Véleményszabadság vs parlamenti fegyelmi jog 232
A második kamara, mint nemzeti intézmény 245
„Miért nem figyeltek a tűzoltókra?" 250
III. A közjogász almanachja 275 III. A. Közjogi olvasmánynapló, könyvbemutatók, előszavak 277
Borbás Beatrix: A bírói hatalom kárfelelőssége 277
Cserny Ákos: A miniszteri felelősség 280
Csink Lóránt-Fröhlich Johanna: Egy alkotmány margójára 283
Gerencsér Balázs Szabolcs: „Nyelvében él " 285
Gyarmati György: Kísértő közelmúlt 287
Hajas Barnabás: Utcák, terek szabadsága 290
Majtényi László:Az információs szabadságok adatvédelem
és a közérdekű adatok nyilvánossága 293
Pécsi L. Dániel: Címerekkel írt történelem 297
Smuk Péter: Magyar közjog és politika 1989-2011 299
Szabó Zsolt: Parlamenti vizsgálóbizottságok 301
Előszó Egresi Katalin: Az olasz alkotmány című könyvéhez 303
Előszó a Hungárián Public Administration and Administrative
Law című angol nyelvű kötethez 304
Előszó a „Sajtószabadság és médiaszabályozás
a 21. század elején" című tanulmánykötethez 306
Gondolatok Otmár Atya füveskönyvéről 307
Előszó Teodóz Atya emlékkötetéhez 309
III. B. Válogatás opponensi vélemények közül 313
Vélemény Chronowski Nóra: „Integrálódó alkotmányjog" / Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság alkotmányos
rendszerének kapcsolata/ című doktori értekezéséről 313
Vélemény Hallók Tamás: Választási részvétel és alkotmányjog.
A szavazási módok című doktori értekezéséről 318
Vélemény Kumin Ferenc: Megfontolásra vissza. Az államfő politikai vétója Magyarországon című doktori értekezéséről 323
414
Vélemény Polt Péter: A parlamenti mentelmi jog,
mint büntethetőségi akadály című doktori értekezéséről 325
Vélemény Szalai András: A parlamentáris kormányzat
alkotmányos korlátai című doktori értekezéséről 330
Vélemény Téglási András: A tulajdonhoz való jog alkotmányos védelme című doktori értekezéséről 333
III. C. Laudációk, főhajtás tanáraim, kollégáim, barátaim előtt 338
Ádám Antal professor emeritus köszöntése születésének
80. évfordulóján 338
A 70 éves Bihari Mihály köszöntése 339
Bihari Mihály az alkotmányosság őrzője 343
Csóka Gáspár Atya Köszöntése 347
Holló András köszöntése 349
Máthé Gábor köszöntése 350
Sári János köszöntése 352
Tanítványi főhajtás Schmidt Péter előtt 356
Sólyom László köszöntése 366
In Memóriám Gábor Luca (1954-2012) 367
In Memóriám Takács Imre (1926-2001) 369
III. D. Emlékezések, kiállításmegnyitók 372
Megemlékezés Hagelmayer Istvánról, az Állami Számvevőszék
első elnökéről 372
M. GyőrfFy Anikó, az „Istennél semmi sem lehetetlen" című
ikonkiállításának megnyitója 375
Pécsi L. Dániel: a „Magyar Oktatási és Közművelődési Intézmények címerei a Kárpát-medencében" című
kiállításának megnyitója 378
Cse(h)vegő, egy kis felszabadulás. Találkozás Cseh Tamással a Centrál Kávézóban 381
III. E. Váltóállítók között. Kővári Orsolya beszélgetései Kukorelli Istvánnal c. könyv bemutatója 399
Labirintusban (Korzenszky Richárd beszéde) 399
Ember a fennsíkon (Mezey Barna beszéde) 404-415
415