Magyarországi tégla és cserépgyártás története

Tartalom

Bevezető 7
I. fejezet
A téglakészítés kialakulása a különböző történelmi korszakokban 9
A neolitkorban élő ősember építkezési formái 9
A neolitkori lakóház, kunyhó típusai 10
Az ókor téglagyártása 11
Az ókor téglagyártása a Közel-Kelet országaiban 11
II. fejezet
Téglagyártás története a római birodalomban 16
Téglagyártás Pannónia területén a mai Magyarországon 16
Római kori téglaégető kemence az Aquincumi katonavárosban 24
III. fejezet
A középkori és újkori magyar téglagyártás története 27
Téglaépítkezés az Árpád-kori királyok korában 28
Középkori idomtéglák Budán 30
A XIII. század közepétől hazánkban rohamosan terjed a céh rendszer 32
Őriszentpéteri középkori téglaégető 33
Győri középkori téglákról 36
A középkori kézműves termelés Mátyás király alatt éri el tetőfokát 37
A téglaégetés, téglaépítészet lassú fejlődése az újkor kezdetén 38
Győri téglaégetők a XVI-XVII. században főleg a vár megépítését szolgálták 41
Püspökségi téglák Győrben a XVI. században 42
A török uralom után Budán a téglaégetés, építkezés csak nagyon nehezen indul meg 42
A téglamester szerződése 280 évvel ezelőtt Budán 45
Harc az erődítési téglaégető megszerzéséért Budán 50
Budai téglaégetők a királyi palota felépítésének szolgálatában 51
A rokkantak házának téglaégetője Budán 52
Polgári téglaégető Budán 52
Buda város tanácsának küzdelme a téglamesterért és a téglaégetőkért 53
Óbudai téglaégetőkről és a téglagyárakról a XVIII. században 54
Téglaégetők Pesten a XVIII. sz. elején 56
Egyházi téglaégetők szerepe és jelentősége a XVIII. században 62
Császári és királyi téglaégető Szolnokon 66
A kormányszékek Budára helyezése és a téglaipar fejlődése II. József korában 68
Téglahiány miatt budai városi tanács új városi téglaégető felállítását kéri a helytartótanácstól 70
Az első szénnel való égetés Sopronban 75
Gondok a tégla szénnel égetésének megindulásakor 79
Sopronban 1802-ben a téglaégetők között a polgárság által óhajtott verseny
végre létrejött 79
Sopron városi téglaégető bérlőjének leltárjegyzéke 80
Egy téglaégető kapacitásának kiszámítása a XVIII. sz. végén 82
A téglák árkérdései a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején 83
A téglaégetők számvitele 1816-ban 84
A téglaipari dolgozók szociális helyzete 1816-ban 88
Uradalmi téglaégetők a XVIII. században 90
Téglakemencék tervrajzai a Festetics levéltár anyagából 92
Körmend mezővárosi téglaégető különös története 97
Monor téglaégetői és téglái a XIX. sz. közepétől 104
Az első üreges tégla gyártásának története Magyarországon 106
IV. fejezet
A nagyipari téglagyártás rohamos fejlődése 1838 után 109
Árvíz után a nagy téglaszükséglet kielégítése 115
A budai és pesti téglagyárakat 1847.év végén már Drasche Gusztáv vezeti 116
Téglagyári részvénytársaságok kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idején 120
A téglagyártás gépi nagyiparrá alakulása e korszakban kezdődik 120
A téglagyárak túltermelési válsága 122
Az építkezési konjunktúra hatására a téglagyárak ismét részvénytársasággá alakulnak 123
A téglaipar fejlődése a millennium előtti években 124
A budapesti évezredes kiállításon már reprezentatív formában mutatkozik be a korabeli tégla és cserépipar 132
A budapesti ezredéves kiállításon díjat nyert magyarországi téglagyárak 136
Két magyar a világ első téglaipari szakiskolájában 138
A téglagyárak 1897-ben sürgetik szakegyesületük létrehozását 145
Téglagyári munkások első mozgolódásai, sztrájkjai emberibb munkakörülményekért, életviszonyuk javításáért 146
A Magyar Korona Országának téglaipara 1899-ben 149
A téglagyártás földrajzi elhelyezkedése 1898-99-ben 150
Tégla és cserépgyártás 1898-ban megyénként 151
A téglagyárak fejlődése a Magyar Korona országaiban 154
A téglagyárak birtokviszonyai 1898-ban 157
A téglagyárak gépi berendezései 168
Téglagyárak tüzelőanyagai 173
A téglagyárak termelésének bemutatása az 1899. évi iparstatisztika alapján 175
Téglakartell 178
Dél-Dunántúl téglaiparának területi sajátosságai és a nagyüzemi téglagyártás kezdete 180
Somogy Zala megyei téglagyárak termeléséről 185
V. fejezet
A XX. sz. elejének tégla és cserépgyártása 187
A század eleji téglagyárak anyagszállító berendezései 197
Agyagelőkészítő gépek bemutatása 203
Agyagnedvesítő, keverő és agyaggyúró gépekről 210
Tégla és cserépgyártó gépekről 212
A nyers, félkész és a készáruk szállítása a régi téglagyári telepeken 225
Tégla és tetőcserepek természetes szárítása 230
Mesterséges szárítási módok 233
A különböző tégla és cserépáruk égetésének történetéről 235
A körkemencék keletkezéséről és azok fejlődéséről 240
VI. fejezet
A tégla és cserépipar helyzete a két világháború között 262
Magyarországi téglagyárak címjegyzéke 1930-ban 265
A téglaipar a termelt áruk értéhez képest háromszori munkaerőt foglalkoztat 278
A téglagyárak viaskodása a téglakartellel a két világháború között 279
A téglagyári munkásszociográfiák keserű emlékei hazánkban 289
Gyáripari címtár 315
VII. fejezet
Az államosítás, az extenzív mennyiségi fejlesztés időszaka 1945-től 328
A téglaipar fellendülése a hároméves terv időszakában 333
A tégla és cserépgyárak szervezeti működése és felügyeleti szervei, fejlesztései
1948-1963-ig 335
A nemzeti vállalatok felügyeleti szerve a Tégla és Cserépipari Főosztály 338
Tégla és cserépgyárak 1950 évi adatairól 341
Óriási veszteségek a téglagyárakban a kora tavaszi és késő őszi termelés miatt 342
Nagy átszervezések a téglaiparban 1950 októberében 343
Az Építőanyag-ipari Minisztérium rövid élete 347
Az új Mályi Téglagyár az első ötéves tervünk egyik kiemelkedő, korszerű alkotása 354
A téglagyárak agyagbányáiban 1951-ben beindul az első ötéves terv
beruházás programja 354
A téglaiparnak komoly probléma volt az 1950-es évek elején a meghajtó erő
biztosítása 358
Magyarországi téglagyárak műszaki színvonalának fokozatos emelkedése 1957 és 1960 között 362
Tovább javítják a téglakemencék kihasználását 363
Téglatermelési feladatok 1961-1965-ig 365
Az építési miniszter 18/1963 sz. utasítása értelmében létrehozták az ÉM Tégla és Cserépipari Trösztöt 365
Az ÉM Tégla és Cserépipari Tröszt megkezdi működését és a téglaipar fejlesztését 377
Az iparágban 196l-l963-ban az alábbi téglagyárakat állították le 378
A téglagyártás intenzív fejlődési szakasza 1965-től 383
Az építőanyag-ipar gazdaságföldrajzi vonatkozásai 387
A téglaipar fejlődése a harmadik ötéves terv időszakában 391
A miniszter 1967-ben megszüntette az ÉM Tégla és Cserépipari Trösztöt 393
ÉVM 42/1967. utasítása a Tégla és Cserépipari Egyesülések létrehozásáról 395
Építőanyag-ipar műszaki fejlődésének alakulása 1950-1975-ig 403
Az iparág műszaki fejlesztése, a KEMA technológiák kora 413
Ismét egy alapítási határozat 414
Gyors fejlesztési eredményt hozott a TCST préscsere programja 422
A téglaipar falazó anyagainak fejlesztése 424
Folyamatirányítási eredmények, célkitűzések a tégla és cserépiparban 428
A téglagyárak felzárkóznak az európai színvonalhoz 429
Fényképes emlékek hazánk régi és új téglagyárairól 436
Mellékletek a magyarországi téglabélyegekről 472
A Magyar Építőipari Múzeum téglagyűjteményében kiállított téglákról 509
Utószó 536

Témakörök