1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarországi szél és napenergia kutatás eredményei

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az ember a trópusi éghajlati övben jelent meg, ahol kevés gondja volt az energia-ellátással. Amint őseink kirajzottak Afrikából, egyre inkább olyan területekre kerültek, ahol a táplálékon túlmenően... Tovább

Előszó

Az ember a trópusi éghajlati övben jelent meg, ahol kevés gondja volt az energia-ellátással. Amint őseink kirajzottak Afrikából, egyre inkább olyan területekre kerültek, ahol a táplálékon túlmenően is kellett energiáról gondoskodniuk. A felszabadítható hőt a növények által megkötött napsugárzás szolgáltatta. Noha a több tízezer évvel ezelőtti időkből is vannak nyomai a viszonylag fejlett társadalomnak, a mezőgazdasági termelés kialakulásához az éghajlat stabilitására volt szükség, ez a stabilitás a legutolsó jégkorszak elmúltával köszöntött be, nem régebben, mint 11 000 évvel ezelőtt. Ekkor indult meg az emberiség lélekszámának növekedése és az egyre nagyobb települések megjelenése, ez mind a kettő az energiaigény megnövekedését is jelentette. Energiát nemcsak a termesztett növényekből nyertek.
A történelmi ókorból is ismerünk erdőirtásokat, amelyek egyes régiók éghajlatát máig érvényesen befolyásolják. Az áramló levegő energiáját is korán megtanulták őseink kihasználni. Az újkorral kezdődő gépesítés elvezetett a konzervált napenergia, a szén, a kőolaj és a földgáz egyre erőteljesebb használatáig. Ez függetlenített az időjárási változékonyságtól, másrészt kis helyen nagymennyiségű energia felszabadítását tette lehetővé. Ezen technikára alapozva a világ néhány országa magas gazdasági fejlettséget ért el és ennek megfelelő életformát alakított ki.
A konzervált napenergia készletei azonban végesek, kibányászásuk egyre költségesebb, ráadásul az elégetésükkel olyan mennyiségű szén-dioxidot juttatunk a légkörbe, amely kimozdítja egyensúlyából a természetes szénkörfogást és a Föld éghajlatát is a 11 000 éve tartó, viszonylag stabil, állapotából. Tehát az érvek amellett szólnak, hogy nézzünk más energiaforrások után. Mielőtt az új technika műszakilag kifejlődik és emberileg elfogadásra kerül, a régi források bevonásával óvhatjuk a tartalékainkat és csökkenthetjük az éghajlatra gyakorolt nyomás növekedését, ha támaszkodunk a megújuló forrásokra. Így került előtérbe az utóbbi évtizedekben a napenergia és a belőle származó szélenergia hasznosításának elterjesztése. Vissza

Tartalom

Major György
Előszó. 5
Varga Bálint, Németh Péter, Dobi Ildikó
Szélprofil vizsgálatok eredményeinek összefoglalása. 7
Tóth László, Schrempf Norbert, Tóth Gábor
Mérések Magyarország szélenergia potenciáljának meghatározásához 21
Schrempf Norbert, Tóth László, Tóth Gábor
Energia célú szélmérések kivitelezése (eszközök, módszer, értékelés). 40
Tar Károly
Módszer a szélenergia napi menetének jellemzésére. 54
Szentimrey Tamás, Bihari Zita, Birszki Bálint
Széltérkép fejlesztés állomások adatsoraiból, statisztikai klimatológiai
eljárással. 71
Szépszó Gabriella, Horányi András, Kertész Sándor, Lábó Eszter
Magyarországi szélklimatológia előállítása globális mezők dinamikai
leskálázásával. . 82
Hunyár Mátyás, Veszprémi Károly, Szépszó Gabriella
Újdonságok Magyarország szélenergia potenciáljáról. 94
Dobi Ildikó
Széltérképek összehasonlítása. 114
Bella Szabolcs, Németh Ákos, Nagy Zoltán, Major György
Napenergia, mint megújuló energiaforrás- magyarországi lehetőségek. 129
Wantuch Ferenc, Fehér Balázs, Kolláth Kornél
Szél és rövidhullámú sugárzás előrejelzése. 135
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem