Előszó
Nagy örömünkre szolgál, hogy ezzel a könyvünkkel egy - a maga nemében - egyedülálló mű jelenik meg Magyarországon.
Munkánk azért vált szükségessé, mert - szerencsénkre - vannak nemzeti és etnikai kisebbségeink, de van utónév-szabályozásunk is.
Az Aranyhal Kiadó szándéka, hogy saját utónévkönyve mellett nemzetiségi utónévkönyvet is létrehozzon, egybeesett a hazai kisebbségi jogvédelem azon rendeletének gyakorlatba ültetésével, mely szerint az anyanyelven, illetve két nyelven azonnal bejegyezhető utónevek jegyzéke ezentúl minden magyarországi anyakönyvi hivatal alapfelszerelésének része.
Magyarország tizenkét őshonos nemzetisége, illetve etnikuma a Kiadó adatbővítő könyvkoncepciója alapján saját hivatalos névjegyzékét átfogó és praktikus adattárrá bővítette. Ennek a Kiadó általi összehangolása és -szerkesztése jelen gyűjtőkötetet eredményezte, mely amolyan „nemzet-közi" kultúrkuriózum.
Globalizálódó világunkban a nemzeti és etnikai kisebbségek fogalma - paradox módon - egyszerre homályosul el és értékelődik fel. E közösségek mindennemű védelmére két lehetőség van: közösségen kívüli és azon belüli. Az elsőt a befogadó nemzet jogalkotása biztosítja, a másodikat a közösség tagjainak identitástudata.
A névválasztás szabadságának nyelvi joga éppen az önazonosságot erősíti, közösségen belül és a társadalom felé egyaránt. Mert ugyebár nevében is él a nemzet.
A könyv utónévtömbjei az egységes alapkoncepció ellenére - újfent a szabadságjogok jegyében - nemzetiségenként sajátosak és egyéniek, minden előzetes és utólagos egységesítő szerkesztés mellett is.
Ezúton kérünk elnézést az érintett kisebbségektől a könyvcím „pontatlansága" miatt, ugyanis egyetlen kivétellel minden esetben a taglalt nevek nem utó-, hanem előnevek. (Reméljük egyébként, hogy az „utónév" szavunkat hamarosan felváltja a Hajdú Mihály professzor által javasolt régi-új „egyéni név" vagy „egyénnév".)
A gyűjtemény névkincsének magva etimológiailag héber, mely kultúrában a névadók a megnevezendő lény lényegét törekedtek a név által kifejezni. Ez egy megfontolandó névadási gyakorlat, és mindenképp magasabb szintű szempont a pusztán divat vagy hangzás alapján történő névválasztásnál.
Meggyőződésünk, hogy e mű nem csak demokratikusan pluralizálódó társadalmunkat, de etnikumaink kultúrkincsét is gazdagabbá teszi. Reményeink szerint ahhoz is hozzájárul majd, hogy nemzetünk végérvényesen kinője az etnofóbiát.
Vissza